Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1907
— 35 — Kolozsvár ostroma és fölmentése a kuruc ostromzár alól 1704-ben. Kelemen Lajos tanár székfoglalója. Erdély az 1704. esztendő őszére majd utolsó talpalatig a ku- rucoké volt már s Kolozsvárt is a belvároson kívül 1703 karácsony másodnapja óta az övék volt a világ. Gyalutól Bonchidáig megszállották a Kis-Szamos völgyét; majdnem minden nap háborgatták a kolozsvári őrséget s jóformán semmit sem lehetett egy évig miattuk a városba behozni. 1704 áprilisében felégették a külvárosokat, s a kerített belvárosban, a kőfalak és bástyák oltalmában, csak lézengett az elsanyargatott polgárság s a labanc nemesség.1 A szökésekkel és egy év harcaiban meggyérült a német őrség is. Pedig Rabutin, Erdély katonai főparancsnoka 1703 őszén úgy megrakta velük a várost, hogy házakba is lovakat kötöttek. Tartásukra csak 1703-ban közel 8000 véka búzát s egy év alatt 54.0001 2 forintot •— mai értékben közel 1 millió koronát — szedtek fel Kolozsvár lakóin, kiknek e mellett mégis rebellis maradt a nevük.3 A készletek folyton apadtak s nyárra oly nagy lett a szükség, hogy a katonákat szalonnával fizették, a város bőr-szükségpénz kibocsátásáról gondolkozott s a német kommendáns augusztusban több háznál erőszakkal feltörette a ládákat, hogy pénzhez juthasson.4 Szeptember közepére némileg csendesült az ellenségeskedés. A németek és a beszorúlt labancok kaszálhatták a búzát, 1 Történeti emlékek a magyar nép községi és magán életéből. II. Szakái Ferenc naplója 71 1. 2 Kolozsvár város 1704 évi számadáskönyveinek adata a város levéltárában. 3 Tört. eml. a magyar nép közs. és m. életéből. II. Vízaknai Briccius (Bereczk) György naplója 96 I. 4 A városi számadáskönyvek adatai és Czegei Wass György naplója. Mon. Hung. Hist. II. írók. 35 köt. A kolozsvári és vidékén történt 1703—4 évi portyázásokat és harcokat Kolozsvár ostromáig a 373 — 427 lapokon beszéli el. Az ostrom előadásával a napló 427—433 lapjai képezik főforrásomat. Tovább külön nem hivatkozom reá, csak az ezen kívül is használt adatokat jelzem. 3*
