Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1907
— 29 — Rákóczit s a kalocsai érseket. Ideje is volt, mert Bercsényi azt izente Stepneynek, hogy a sok futárküldés, izenetváltás nem sokat ér, a mediátorok menjenek ismét közéjük, de komoly ajánlatokkal, ha az udvar igazán akarja a békét. A nagyszombati tanácskozás vezetésével József király Wra- tislaw grófot bízta meg, ki Lipót idejében Hollandiában volt követ és Stepney rokonszenves működését mindig gyanús szemekkel nézte. Anglia és Hollandia annak nyomatékosabb kifejezésére, hogy mennyire fontosnak tartják a magyarokkal való békét, rendkívüli követeket is küldenek. 1705. okt. 28-án, egy évvel a selmeci értekezlet után, érkeznek meg Stepneyék Nagyszombatba. A véletlen különös iróniája, hogy most is ugyanaz a sors jut osztályrészökűl. Fényesen, lelkesen fogadják a magyarok a mediátorokat, tárgyalnak hónapokon keresztül 1705. okt. végétől 1706. július végéig. Az utolsó két hónapban fegyver- szünet is volt és az eredmény a végin is egyenlő a múlt évi selmeci tanácskozás kudarcával. A tárgyalások Stepney szerint ép úgy folytak, mint az eddigiek, kevés őszinteséggel a bécsi udvar részéről s így természetes, hogy a magyarok sem nagyon törtettek a béke után. A tárgyalások sikertelen kimenetelének sötét árnyékát vetette előre az angol rendkívüli követnek novemberben történt elutazása is. Haza utazott, mert semmi reménye sem volt a békére. Hogy szeretett volna vele menni Stepney lord is! Neki azonban még sok keserűségen és fáradozáson kellett átmennie. Mert bizony fáradságos munka volt majdnem kilenc hónapon át a siker legkisebb reménye nélkül Nagyszombaton, Pozsonyban, majd Bécsben lelkesedéssel igyekezni a béke ügyének előbbre vitelén. A nagyszombati tárgyalások ugyanis úgy folytak, hogy a császári biztosok Pozsonyban, a magyarok Nagyszombatban maradtak s a mediátorok a két fél között ide-oda járva, tartották fenn az érintkezést. Stepney Bécsben is sokáig tartózkodott azért, hogy az udvar közvetlen közelében legyen s mérsékelje a magyarokkal szemben felállított követelések élét. Különösen az örökösödési jog s az erdélyi »rendek« elismerése és a fegyverszünet határozatlan meghosszabbítása nehezítették meg a békét. A fegyverszünetbe az udvar nem igen akart belemenni a
