Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1905
— 23 — politikai viszonyok között, miután a jezsuita rend is már elvolt távolítva innen, remélhették, hogy helybenhagyást nyer, s a nyilvánosság előtt is érhetnek el vele bizonyos hatást. Nem áll módunkban megbírálni, milyen hatást ért el ez a könyv a mívelt közönség körében, a melynek szánva volt, minthogy latin nyelven adták ki, de erősen nagyra nem tehetjük sem a külső körökre, sem az unitáriusokra gyakorolt hatását. Az unitáriusok annyira megvoltak törve, annyira rósz hírbe voltak keverve, hogy kevés idegen érzett kedvet hittanuk tanulmányozására. A papságra készülő tanulóknak könnyebbség volt, hogy nyomtatásból tanulhatták azt a nagy terjedelmű könyvet, de az unitárius közönség, a papok és a csekély számú müveit ember kivételével, nem használta, s nemis használhatta, mivel nem értette meg. A theologusok kezében is csak kevés ideig maradhatott, mert már a XlX-ik száz elején Márkos György, Szász Mózes, Székely Mózes, Kriza János más meg más hittant írnak és használnak. Addig is tehát, a mig csak ezekre a néma tanukra hivatkozhatok!, azt a következtetést vonom le, hogy az unitáriusok a XIX-ik száz elején a kor szellemének megfelelőbb irányban igyekeztek tanítani a hittant. Nem ragaszkodtak ehez az approbált, s egyszersmind hivatalos kiadványhoz, nem igyekeztek közkincsévé tenni a közönségnek, mert a buzgó Kozma Mihály fordítása kiadását nem támogatták a XVIll-ik száz végén, midőn a latin mű még újdonság számban volt, s nem igyekeztek kiadni a XlX-ik százban, midőn (1833) a fordítás örököse Kozma Gergely az egyházi főhatósághoz benyújtotta. Az 50-es években Székely Mózes tett kísérletet, de ezt magánvállalatnak tekinthetjük s ennek tulajdonítjuk, hogy csak kísérlet maradt. Az a tény, hogy az első kiadásból egy száz év múlva is nagy mennyiségű példány volt, a mely soha sem került forgalomba, kétségen kiviil a változott viszonyoknak, uj fölfogásnak és a magyar nyelv uralomra jutásának tulajdonítandó. Ám de mindez nem változtat a mű értékén. Nem csökkenti a XVlll.-ik százban s ezután is gyakorolt nagy szolgálatait. Az unitáriusok, legalább igy rejtve, védelmükre kelhettek, fölvilágositást adhattak, „mivelhogy a téves megítélés legtöbbnyire a tudatlanságból származik és a dolgok egészen máskép állanak, mint ahogyan az ember azokat a távolból látja és hallja.“ Ez volt a könyv