Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1904
21 rugékony szelleme működését. Majdnem minden társadalmi mozgalomban tevékeny részt vett. Nincs is középiskolai tanár, akit az egész közvélemény olyan általánosan ismert, becsült és szeretett volna, Késztvett az 1848—49. Országos Ereklye-Muzeum létesítésében, ügyei iránt folyton érdeklődött. A kereskedők és iparos ifjak önképzésére rendezett felöl ■ vasásokon igen gyakran szerepelt s gróf Széchenyiről, Lincoln Ábrahámról, az Anjou-királyok korabeli míveltségről, Franklin Benjáminról, az amerikai ipar állásáról tartott, többnyire szabad előadásaival sok tanulságos percet szerzett az iparos tanulóknak, Megalapította 1876. nov. 9-én a kolozsvári angol társalgókört, melynek kezdettől fogva elnöke volt. Az első évfordulón a tagok száma 20, akik Kolozsvár legelőkelőbb tudósaiból, egyetemi tanáraiból telnek ki. Céljuk az angol nyelv beszélésében és írásában tökéletesíteni magukat társalgás, felolvasások és egyes müvek olvasása és megbeszélése által. Már az első évben angol könytárt alapítnak. Üléseit angol üdvözlettel szokta megnyitni s egy ilyen alkalommal mondotta, hogy ő „az angol nemzet jellemének és szellemének nagyrabecsülésében egészen az enthusias- musig megy.“ Browning angol író e kör működéséről írja:1 „Miután Európának legtöbb országát beutaztam, biztosan mondhatom, hogy az angol nyelv egy országban sincs annyira elterjedve, mint Magyarországon és itten is egy városban sincs oly jól képviselve, mint Kolozsvárt.“ Kossuthtal való találkozásának egy nagybecsű emléke maradt fenn. Kovács amerikai útjában Medfördban özv. Stearns Máriával ismerkedett meg, kinél megkapta Kossuth édes anyjának daguerrotyp arcképét. Stearns asszony ezt a képet kossuth Emíliától kapta s most átadta Kovácsnak, hogy a magyar kegyelet őrködjék felette. Kovács felajánlotta a képet Kossuthnak, aki egy szép levélben 2 válaszolt. Nem tehetem, hogy egy helyét ne idézzem. Utazásáról, beszédeiről, politikáról és — vallásról van szó a levélben. „Én — amint tudja t. tanár űr nem tartozom az unitáriusok ' Magyar Polgár 1877.- Ellenzék 1884. május 4. sz.
