Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1902

— 90

kívül sokat adtak a haj és szakáll gondozására. A reliefek és szobrok bizony bámulatra ragadhatják legmodernebb művészeinket is. Sardanapal assyr király vadász lovagszobra, páncélos öltönye és ajzott nyila kétséget kizárólag meggyőz, hogy ezek az ős királyok a legjobb mestereket tartották magok körül életük eseményei megörökítésére.

Ezek a nagy királyok, mint már érintettük, nemcsak saját birodalmukat, hanem a messzi szomszédokét is befolyásolták.

Nem régen egy kalendáriumot fedeztek föl, melyen a hónap 7-ik, 14-ik, 21- és 28-ik napjai ünnepnapoknak vannak jelölve. Ezeken a napokon tilos minden munka. Még a királynak sem szabad ruhát cserélni, nem szabad szekérre ülni, áldozni, igazságot szolgáltatni, sem sült, sem főtt húst enni, még az sem szabad, hogy az orvos a kezét a betegre tegye. Mind ezek olyan adatok, a melyek az Eufrát és Tigris vidékéről jutottak a bibliába.

A vízözön legendájának is érdekes typusa van. Xisuthros (Noé) a Mélység (Tehom) Istenétől parancsot kap, hogy egy bizonyos nagyságú hajót építsen és abba családját és minden élőlényből bevigyen. A hajóra fölülnek, a hajó megindul, ajtóit bezárják, a hajó a mindent ellepő áradatra kimegy, mígnem egy Nizir nevű hegyen megáll. Ezután „a hetedik napon“ — így szól a szöveg — „vettem egy galambot és kibocsátottam; a galamb erre arra repült, de nem lévén hely, a hol megpihenhessen, ismét visszatért.“ Azután a fecske is visszatért, de a holló kinn maradt. Xisuthros a hajóból kimenve áldozik, az áldozat illatában az istenek gyönyörködnek. Minden gondolat, minden vonás oly ismeretes előttünk, mintha nem egy eltűnt nép hagyományából, hanem a mi bibliánkból olvasnók.

Az első bűn leírása is megtalálható a nagy folyók vidékén. Egy bélyegzőt fedeztek föl, melyre egy érdekes kép van metszve rendkívül primitiv vonásokkal. Egy férfi és egy nő ül szemben egymással, közöttük áll egy fa, melyről mindkét oldalon egy- egy gyümölcs csüng, a férfi és a nő, kezét nyújtja a gyümölcs után. A nő mellett megjelenik a sziszegő csábító, a kigyó s úgy látszik a nő szakít, mert az ő keze közelebb van a gyümölcshöz. Ismert alakok ezek is a bibliából, a legnagyobb emberi jelenet leírásából. Szabad-e kétségbe vonnunk, hogy egyik a másik hatása alatt keletkezett.