Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901

38

Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter úr előterjesztése alapján a törvényhozás nekünk nyújtott.

Egyházunk elvei és érdekei a szabadság és nemzeti nevelés eszményeivel azonosak lévén, ezek kultuszának emelünk oltárt e csarnokokban is s ezzel igyekezünk viszonozni az állam jótéteményeit.

Áthoztuk száz éves régi iskolánk homlokzatáról s ide véstük az újnak bejárata felé klasszikus jelszónkat: niusis ct virtutibus. Jelképezni akarjuk ezzel megszentelt hagyományaink ápolását s a költészet, művészet és tudomány istenasszonyainak sugallata és a hét fő erény palládiuma alá helyezzük ifjúságunkat.

Legyen általa és benne megjutalmazva egyházunk azon erejét csaknem fölülmúló áldozatért, melyet a modern iskolai igények kielégítésére hozott. Mert az ő korlátolt anyagi erejéhez mérve az áldozat valóban nagynak mondható. Alig végezte be ugyanis két gimnáziuma tanártestületének szabályszerű kiegészítését és a mai szükségleteknek megfelelő javadalma s nyugdíja biztosítását, midőn a törvény azon kényszerével állott szemben, hogy főiskoláját szintén a mai nagyméretű követelmények szerint építtesse ki. Csoda-c hát, ha ez új építést évekig tartó előkészület, tervezés, aggódó számítás és töprengés előzte meg? Hiszen e czélra a korábban engedélyezett húsz- és 1897-ben ígért 100.000 forint államsegélyen és a Berde-hagyaték iderendelt 50.000 forintján kivűl egyébb nem állott rendelkezésre. Az egy millió koronát meghaladó költség többi részét és a fenntartás fokozott terheit azon közvagyonból kellett biztosítani, a melynek ily fokú megterhelését még nélkülözéshez szokott egyházunk is hosszasan fogja megérezni.

Maga az építés szükségessége elvileg még 1890-ben kimondatott. A közoktatásügyi kormány meg-megújuló sürgetéseire aztán 1893-ban el is határoztatott és a kivitelre egy még ma is működő építtető-bizottság alakíttatott, melynek elnöke kezdetben b. e. Hajós János felügyelő-gondnok, az ő halála után csekélységem, - - jegyzője néhai Boros Sándor igazgató-tanár, majd az ő hivatali utódai: dr. Nyiredy Géza és dr. Gál Kelemen, tagjai pedig Benczédi Gergely, Benkő Mihály, Fekete Pál, Gyulai László, Kovács János, Molnár Sándor, Nagy Lajos, dr. Veress Lajos, később a felügyelőgondnokká választott Fekete Gábor. A bizottság tárgyalásaiban fő-