Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901
32 Lelkem mélyéből eredő hódolattal adózom magam és vallásközönségünk részéről dicsőségesen uralkodó Királyunknak, a kinek jogara alatt évszázak óta először részesült vallásközönségünk állami segélyben. Hálátlanság lenne e tekintetben megfeledkezni hazafias kormányunkról, jelesen a jelenlegi vallás- és közoktatásügyi miniszterünkről, a kinek nagy része van abban, hogy ma itt ezen épületben ünnepelhetünk. Kegyelettel újítom fel azon hitfeleim hervadhatatlan emlékeit, a kik vallásközönségünk alapjainak gyarapításával lehetővé tették ezen kollégiumunk létesítését; biztat a remény, hogy a jövőben is az áldozatnak ezen forrása nem fog kiapadni, sőt csőrgedezése lehetővé teszi egyházunknak a közművelődési téren is a kor igényeinek megfelelő színvonalra emelését. A midőn jóltcvőinkről szólok, ezek közé méltán sorozhatom amerikai és angol hitfeleinket, a kiknek szeretetüket és áldozatkészségüket oly gyakran élveztük és élvezzük. Meleg érzés csatolja őket hozzánk. Érdeklődésüknek jelét adták legközelebbről is több angol hitfeleink itteni látogatása által. Mely egybeköttetés ha fényt áraszt egyházunkra, a két szabadállam tagjaival való érintkezés előnye kihat hazánkra is. Tekintve ezen ünnepély terjedelmes sorrendjét, rövidre szabott megnyitó beszédemet a tisztelt gyülekezet iegszivélyesebb üdvözlésével végezve, átadom a szót Horváth főgondnok társamnak. Most br. Petrichcuich-Horváth Kálmán főgondnok a hatóságok képviselőit üdvözölte: A nagyméltóságú közoktatásügyi miniszter űr képviseletében mélt. gróf Béldi Ákos úrnak, nagyméltóságú gróf Bánffy György m. kir. főajtónállómcster urnák, Kolozsvár sz. kir. város törvény- hatósága, Kolozsmegye törvényhatósága, a kir. egyetem, az összes tanintézetek, egyházak és egyletek tisztelt képviselőinek, minden egyes tisztelt úrnak, egyházam részéről mindnyájuknak, kik jelen ünnepélyünkön körünkbe jönni szívesek voltak, üdv és hála! Tisztelt uraim! Az ember lehet bármily politikai párton, egyet nem tagadhat meg, azt, hogy a tanítás ügye Magyarországon az utolsó két évtized