Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901

29

Krisztust a mi testvérünknek és tanítómesterünknek az üdv utjának keresésében. Te tetted fogékonynyá az elméket ez igazságok és ezeken alapuló hitünk iránt s te adtál ennek terjedést hazánkban, kunyhókban és palotákban egyaránt. Es a midőn hitünk idők folytán ellenszenvvel találkozott s nem egyszer még üldöztetést is szenvedett : ez is a te akaratodból történt, ezt is javunkra fordítottad; mert általuk erőink kifejtésére indítottál s a küzdelemben kitartásra, a megismert igazság mellett állhatatosságra s így szent fiad példájának követésére buzdítottál.

Oh légy áldva, légy magasztalva hát, jó Istenünk ! mindazokért az emlékekért, a melyek a múltból ma örömre hangolva, vagy köny- nyckct fakasztva lelkűnkben megelevenednek. Légy áldva, hogy megtanítottál, hogy értelmünket nem kell feláldoznunk hitünkért, a tudomány igazságai nem zavarják meg a vallás igazságait, hogy egy oltárt emelhetünk és egy oltáron áldozhatunk mindkettőnek.

Egy ily oltára volt, szerető szent Ayánk! egyházunknak megalapítása óta e nemes városban tanintézetünk, melynek újonnan emelt csarnokát hálát adó érzelmek között mutatjuk föl neked. Történelmileg ez immár a negyedik, melynek kapuit ma megnyitjuk. S oh menynyivel szerencsésebbek vagyunk mi hitelődeinknél, hogy a mitől ők megvoltak fosztva, ez újonnan épült tanintézetünk megnyitásában, ime ma velünk örvend a nevelés ügyének minden barátja, e városnak minden igaz és hű-polgára, a kik nemzetünk közmívelődése iránt érdekkel viseltetnek nemcsak, hanem a miben hitelődeink szintén nem részesültek, hogy a közmívelődésnek c csarnokát fölemelhessük, sok szükséggel küzdő egyházunknak e nemes törekvésében az állam szintúgy, mint e nemes város segítségünkre jött.

Dicséret és dicsőség legyen ezért is szent nevednek szent Felség, ki az emberek szivét és gondolkozásmódját, a kor szellemét irányítod s ha néha tán visszaesésekkel is, de azért általában mégis előbbre viszed az emberiséget a tökéletesedés végeden útján.

Oh, vajha a közmívelődésnek e csarnoka bensőleg is oly vonzóvá lenne, mint külsőleg! Vajha az ebben ápolt tudományok és ismeretek is oly szilárd alapon nyugodnának, mint a minőkön ez épület nyugodni látszik ! Vajha ugyanaz a szellem töltené be ezt is, mint a minő szellem kiolthatatian lánggal égett az eddigiekben s legközelebbről elhagyott tanintézetünkben is!