Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901

93

csak Európában, hanem leginkább Amerikában sokszor elszomorítják a tapasztaltak, midőn hazájára gondol. „Egy Magyar utazónak sokszor kell sóhajtani, ha Hazája emlékét is mindenütt viszi magával“, vallja ő maga.

És ő magával vitte a gazdaságilag elmaradt, művelődésében elhanyagolt, társadalmában osztályokra tagolt, rendekre szakadt, jogaiban elnyomott, szabadságában eltiport, csak kiváltságosokat ismerő, ember és ember között külömbséget tevő hazája képét. Alig lép Amerika partjaira, az az első dolga, hogy mindezzel szembe állítsa az új világot! „Egy tündéres Regének az ifjúság képzelődéséveli olvasásához hasonlít mind az, mi az első napokban meglepi az utazót Amerikában. Az arczulatok, az • öltözet, a szokások és nyelv, a vallás és törvények, a termékek és a nagy természet, — mind ezek kitűnőleg éreztetik az új világot. De még meglepőbb az : hogy azon sok külszín és forma, melyeket lételünkhöz kapcsolva hiszünk Európában, itt seholt sem mutatja magát. Hiába keresi az idegen a nagy rangú embereket, a hatalmas Elöljárókat, a fénylő Tisztviselőket, azok mind, csak közönséges polgárok! Hiába kérdezi a jobb famíliákat, a fő és alsóbb Nemességet, azok is mind csak Polgárok! A Papság és Katonaság, a Politzáj és Bírák, a Tudósok és Banquierok, — ezek is csak közönséges egyforma jussal bíró Polgárok ! S mely megfoghatatlan az idegennek mindezekhez még az : hogy 48 vallás között, egyik sem uralkodó, hanem egyforma vallás ! Hogy a papság nem formál statust, nincs állandó katonaság! Nincs Privilegium, Nemesség! nincsenek titulusok, ordok, czéhek! nincs titkos Politia!“

E szavak világosan tárják elénk, hogy mi az, a mi Farkas figyelmét első sorban leköti az új világban és mi az, a mit hazájának első sorban akar hirdetni. A természet csodás szépségei elől nem zárkózhatik el költői lelke, de főként az intézmények érdeklik, melyek az emberi jogok és a szabadság tiszteletéből sarjadtak. Ez az, a mit mindenkor kiemel, a mit egy apostol fáradhatatlanságával hirdet, a mivel mint egy próféta, felakarja rázni hazáját, fülébe dörögve, hogy csak a szabadság adhatja meg az emberi jogokat, hogy csak az emberi jogok tehetik boldogokká a népeket.

Ez az egyszersmind, ami Farkas művét érdekessé és értékessé teszi. Nem egyszerű úti rajz, nem érdekes vagy nem érdekes élmé-