Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900
IV történetét — bár rövid vázlatban — a mai nemzedék előtt felmutatjuk ? Az unitárius egyház kezdetét Erdélyben 1566-tól számítja. Megalakulásával egy időben, vagy kevéssel azután több középiskolája alakult, melyek közt legfontosabb volt és maradt a kolozsvári kollégiuma, mely mostanig három helyen volt u. m. 1., az Óvárban, a szentferenczrendiek mostani zárdája 1566-tól 1693. okt. 10-ig; 2., a piaczsoron, a mai r. kath. plébánia épület 1693. okt. 10-től 1718. márcz. 30-ig; 1718. máj. 1-től 1901. jul. 1-ig a belső-magyar -—1900 óta Kossuth Lajos-utczában, honnan most a negyedik helyre: ugyancsak a Kossuth Lajos-utczában épült, a mai követelményeknek megfelelő, díszes palotába vagyunk költözendők. E három kollégium közül főleg az utolsónak történetét kísérlem meg vázlatosan leírni. I. FEJEZET. Az Óvári kollégium. 1566—1693. okt. 10. A kolozsvári kollégium alapját Izabella királyné alatt 1556-ban hozott s 1557-ben megújított országos törvény vetette meg, mely Kolozsvárt és M.-Vásárhelyt egy-egy zárdát gimnáziummá rendelt fordíttatni.1) Egyes adatok igazolják, hogy azelőtt is volt Kolozsvárt iskola, de az csak elemi volt-e vagy ennél magasabb fokú — nem mondható meg. Az óvári kollégium is előbb lutheránus, 1564-től református és végre 1566-ban unitáriussá lett a város összes magyar és szász lakóival együtt. János Zsigmond fejedelem a kolozsvári dézmanegyedet ez iskola fentartására ajándékozván s ennek birtokában a következő fejedelmek is megerősítvén, a 16. században a teljes virágzás korát élte. A tanárok és tanulók minden szükséglete fedeztetvén, külföldről híres és jeles tanárokat hívtak és nyertek meg. Úgy a fő, mint a köznemesség túlnyomó része unitárius volt, fiait nagyszámmal küldte ez iskolába ') Erdélyi országgyűlési emlékek k. 60. és 74. 1.
