Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1899
25 Még a legjobbak is habozva rettennek vissza az elv következetes keresztülvitelétől s egész rendszerük (valamint a többi idegen nyelvtanok mondattani alapon írt mondattana is) bizonyos félénk megalkuvás a mondattani és alaktani kategóriák közt Teljes következetességgel keresztül vitt, tiszta mondattani alapon írt mondattant tankönyveink között (a magyar nyelvtanokról természetesen nem szólva) csak egyet ismerünk, a Pecz Viinos Görög mondattanát (Bpest, 1883.) Olyat azonban, mely az egész grammatikát (nemcsak a mondattanti mondattani alapon (és nemcsak »mondattani előismeretekkel,« mint pl. a Roseth Arnold latin nyelvtana) tárgyalná, mely az alaktani kategóriákat mindenütt a mondattannal együtt, a mondat részeiből kifejtve, s a mondat élő organismusá- ból ki nem tépve tárgyalná, csak egyet ismerünk, az O. V.-t. Ebben a tekintetben ma is páratlanul áll Br s az újabb nyelv- tudomány és az újabb grammatikák vele szemben nem a mondattani alap mélyítésével, hanem csak a nyelvtannak összefüggő olvasmány alapján való fölépítésében jeleznek haladást. A mondattani alapnak a grammatikába való bevitelében a nyelvész Br. merészen újító szelleme nyilatkozott meg. Az idő megmutatta, mennyire eseményszámba menő, korszakos vállalkozás volt ez. Új alakot, új formát, új erőt és új irányelvet nyert vele nyelvtanításunk A nyelvész hatalmas oroszlánkörmeit azonban leginkább nyelvtanainak grammatikai rendszere mutatja. Nyelvtana nem az akkori tudomány eredményeinek az iskola szempontjából való értékesítése, nem is a mások tudományos vizsgálatának, vagy a tudomány akkori álláspontjának a paedagogia választó-vizén való átszűrése. Az O V. egy született nyelvész, emberileg szólva, teljemár képzett nyelvérzék szolgál állandó vezérfonallal. Br.-nál mindenesetre hiba, hogy az idegen nyelvek tanításánál nem értékesíti az anyanyelv előzetes grammatikai tanítása alkalmával szerzett nyelvtani ismereteket, de az már újra kérdés tárgya lehet, vájjon nem haszontalan és hiábavaló munkát végzünk-e, midőn az idegen' nyelvek tanításában a helyett, hogy pusztán csak a nyelvi jelenségek közti kapcsolatot keresnők az egyes nyelvekben, teljesen az anyanyelv grammatikai szerkezetének kaptafájára próbáljuk húzni azt, a mi úgy sem húzható. Pedig ilyen kaptafára húzás az, midőn pl. a latin acc. c. inf. — s szerkezetet az alanyi cs tárgyi mellékmondat czíme alatt tárgyaljuk
