Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1899

Boros Sándor.

(1864—1900.)

A ki c füzetet egybeállította, az nincs többé az élők között, — elköltözött oda, hol nincs gond, nincs fáradás, csak örök pihenés

Boros Sándor, collegiumunk nagyérdemű igazgatója, mint egyszerű székely tanuló jött intézetünk falai közé Tordátfalváról, honnan annyi törekvő szép tehetséget nyert immár egyházunk. Szegény sorsban, nélkülözésekkel küzdve, végezte tanulmányait. 1883-ban a kolozsvári egyetemre ment, hol utolsó tanítványa volt Brassainak: az ő ajánlatára alkalmazták intézetünkben a mennyiségtan tanítására. 1887-ben oki. helyettes tanár, 1892-ben rendes tanár lett. S egy év múlva már mint igazgató vette át a Képviselő Tanács megbízásából főiskolánk vezetését.

Boros Sándor igazgatásával új korszak kezdődött collegiumunk történetében. A felekezeti szempontokon felül emelkedve, csak az általános mívelődés érdekeit tartotta szem előtt. Sok volna érdemeiről e lapon beszámolni. Mint alakította át a régibb divatu tanrendet teljesen az állami követelések szellemében. Mily fáradhatatlan volt a kollégiumi internatus fejlesztésében. Mily gondos figyelemmel őrködött, hogy az állammal kötött újabb szerződés ép oly hathatósan előmozdítsa a tanügy általános érdekeit, mint teljes épségben megóvja a szeretett egyháznak törvényes jogait is. Részben az ő sürgetésének s pontos alapvető munkálatainak köszönhető, hogy a tanári kar javadalmazása is az új kornak meg felelően az állami tanárokéval egy színvonalra emelkedett.