Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1898

következetes cselekedeteiben. A család ezen hatást, vagy egyoldalúan, vagy hiányosan, néha épen károsan végzi, a szülök műveltsége foglalkozása szerint. Ezért veszi át már a zsenge korban a nevelés munkáját az iskola, a melynek hathatós eszközei a didaktika és paedagogia.

Az a nevelői hatás, melyet az iskola mai szervezetében nyújt, nem kielégítő, mert épen azon eszközök hiányában van, a melyek a nevelésnek helyes irányt tudnak adni. A nevelés közvetlenséget föltételez. Ezt a közvetlenséget pedig alig lehet azon idő alatt elérni, a mit a tanuló az osztályban eltölt. De másfelől nem is nyilatkoznak meg a tanítási órákon mindazok a hajlamok, lelki állapotok, a melyek megismerése nélkül nem tudunk közvetlenül hatni a gyermeki jellem fejlődésére. Folytonos cgyüttlét, a szeretet és ragaszkodás fölébresztése szükséges ahoz, hogy a gyermek teljes valóságban tárja föl lelkét, érzelmeit. A mily sokféle érzületű gyermekkel találkozunk az iskolában, a legtöbbször annyiféle módot kell keressünk az észlelt hibák, rossz szokások orvoslására. Némelyik gyermeket a puszta megszólítással is javítani tudjuk, a másiknál már büntetést, sőt kemény büntetést kell alkalmaznunk. Csak hosszas és folytonos megfigyelés adja kezünkbe azokat az eszközöket, a melyekkel nevelni tudunk. Éhez járúl a nevelő példaadása, a kit a gyermek megfigyelvén, önkéntelenül is meglátszik hatása. Ha minden alkalommal megismertetjük a hibát, rosszat és annak következményeit, sőt néha elrettentő példáúl szigorúan büntetjük azokat, a kik nagyobb vétséget követnek el, akkor a társak rossz hatását is ellensúlyozni tudjuk. Ezen az úton tud az iskola közvetlenül nevelni, a mely párosulva a tanítás által eszközölt, közvetett neveléssel válik teljes egészszé. így lesz az iskola hatása teljes, igy fog művelt és jellemes embereket adni a társadalomnak, az életnek.

Az iskola ezen munkája még igen sokféle akadályokkal küzd;

Egyik igen nehéz akadálya a családban keresendő és található fel. A szülők általában, kevés kivétellel, egy olyan helynek tekintik az iskolát, a mely gyermeköknek megadja azt a bizonyítványt, mely valamely állás elnyeréséhez megkivántatik. De aligha gondolnak arra, hogy a nevelés-oktatásügy a legfontosabb erő a nemzeti, állami élet fejlesztésére, megszilárdítására. Ennek követ- i5 -