Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1897
Í4 kölcsi rész, mely mindig az értelem mellett áll, a a Politeiában. Ha tovább kisérjük a Phaidrosz leírását, azt olvassuk,jhogy a lélek a földre esve nem megy valamely más állatba, hanem csak emberbe; és a lélek, mely legtöbbet látott az igazságból bölcsészszé, müvészszé vagy zenészszé lesz; a mely kevesebbet látott, az valamely igazságos király, harczos vagy úr lesz; a harmadik fokon a lelkek politikusoknak, gazdálkodóknak vagy kereskedőknek születnek; a negyedik fokon az athleták, sportemberek és orvosok következnek; ötöd sorban jőnek a jósolók és papok; a hatodik osztálynak a költő és színész találnak; a hetediknek a mesteremberek és földmívelők élete; a nyolczadik osztályba tartoznak a szophísták és népvezérek, demagógok; végre legkevesebb eredeti igazságot láttak a zsarnokok, kényurak lelkei, melyek igy egy kilenczedik osztályt alkotnak. Ezek az állapotok a megpróbáltatás állapotai, melyekben az igazságos javítja, az igazságtalan pedig rosszabbítja a maga sorsát. A léleknek ez a földi lét teher, melyből mint madár a kalitkából óhajtana elrepülni vissza az igazság szemlélésére és a csillagok zenéjének hallására. A Phaidonban Platon az orphiku- sok tanát is idézi, mely szerint az ember fogoly, kinek nem áll jogában, hogy fogházának ajtaját megnyissa és megszökjék, vagyis öngyilkos legyen. A Politeia szerint olyan a lélek e földi létben, mint Glaukosz a tenger-isten, kire oly sok csigahéj és tengeri-fű ragadt, hogy alakja egészen elváltozott és felismer- hetlenné lett. A test végtelen nagy teher az embernek, mint a Phaidon mondja, már csak azért is, mert táplálékra van szüksége ; ezenkívül betegségeknek van alávetve, melyek minket utolérnek és akadályoznak az igazság keresésében; továbbá el- töltvén minket vágyakkal, kívánságokkal, félelemmel és képzelődésekkel, bálványképekkel és mindenneműesztelenséggel, akadályoz abban, hogy egyetlen gondolatunk legyen. Honnan keletkeznek a háborúk, küzdelmek és viszálykodások? Honnan, ha nem a testből és a test kívánságaiból ?• Ugyanis a háborúkra a pénzvágy szolgáltat okot és a pénzt a testért kell megszerezni és e miatt az idő, melyet a bölcsészetre kellene fordítani, elvesz. S még ha van is idő és hajlam a bölcsészetre, a
