Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1896

— 66 —

ä három versenyző, Nagy Béla, Kelemen György II. éves, Gál fi Zsigmond I. év. papnövendékek nyerték meg.

A díjas versenyeken a díj mindkét alkalommal Nagy Béla II. éves és Gálfi Zsigmond I. éves papnövendékek között osztatott meg.

Két nagy vitatkozó gyűlés tartatott. Az egyiken Nagy Béla

II. év. és Székely Ferencz III. éves papnövendékek vitatkoztak a következő tétel felett: „A bűneseteket az erkölcsi érzés

gyengeségének lehet-é tulajdonitani?“ Mindkét fél szépen védte álláspontját. A többség véleménye szerint kimondatott, hogy legtöbb bűnesetet az erkölcsi érzés gyengeségének lehet tulajdonítani. A másik nagy vitatkozáson Pálffy Ferencz III. éves és Gálfi Zsigmond I. éves papnövendék vitatták: „A mai gondolat-irányzatok elvetik-é, vagy megerősítik a Krisztus istensége tanát.“

Felolvasások ez idén is szép számmal tartattak. Felolvastak Deák Ferencz egyl. elnök: „Dávid Ferencz Christologiájáról.“ Nagy Béla II. éves papnövendék: „A társadalmi élet kinövéseiről.“ Kelemen György: „Mi az oka, hogy hiveink nem látogatják a templomot elég buzgósággal ?“ Gálfi Zsigmond: „A mohácsi vész előzményeiről“.

Az önképzőkör nyilvános ünnepélyt kettőt tartott. Egyet november íj. a nagy reformátor Dávid Ferencz halála évforduló napján. A tagok nagy buzgalommal oldották meg a szép de nehéz feladatot. Ekárt Andor mondott alkalmi imát. Boros György védnök tartott beszédet, melyben jelezte az ünnepély fontosságát és igazolta a hasonló ünnepek jogosultságát; Gálfi Zsigmond szavalta Murányi Farkas Sándor ódáját Dávid Ferenczről; Deák Ferencz felolvasást tartott „Dávid Ferencz reformátiójáról.“ Nagy Béla szavalta Tarcsafalvi Albert „November 15“ ez. ódáját. Az ifjúsági dalkör Iszlai Márton szaktanár vezetése alatt énekelt alkalmi énekeket.

A második nyilvános ünnepély junius 20 án tartatott. Ju- biláris ünnepélye volt a hittani intézetnek és az önképző körnek 50 éves fennállásuk alkalmából s egyszersmind záró ünnepe az egyleti évnek. Évi jelentést tett Deák Ferencz elnök; az önképzőkör múltját megírta és felolvasta Ekárt Andor, szavaltak Nagy Béla és Gálfi Zsigmond; énekelt az ifjúsági dalkör, zenélt az „Apolló kör“. Mindkét ünnepélyen szép számú közönség volt jelen.