Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1895
10 döttek és munkáltak s mi az ők fáradságaik gyümölcsét élvezzük. Épen ezért a reánk hagyott örökséget fejleszteni és növelni szent kötelességünk. Egyesüljünk testvéries érzelemmel vallási és nemzeti különbség nélkül a közös haza szeretetében. Legyen jelszavunk : „írj, tégy, csatázz, kinek mint adák az istenek, Oltári a hazának hadd füstölögjenek! így cselekedve a második ezerév dicsőbb lesz az elsőnél, s elhunyt őseink szellemei áldólag s megelégedve tekintenek le reánk a magasból mondván: „Ezek a mi szerelmetes gyermekeink, kikben megengeszteltetünk, mi nem éltünk hasztalan!“ Most pedig egy szívvel, egy lélekkel kiáltsuk: „Éljen a haza! Éljen a király! II. Adatok a főiskola 1895—96. évi történetéhez. Ezen iskolai év történetét, a melynek két harmada a magyar nemzet fennállásának ezredik évében folyt le, lehetetlen, hogy csupán a száraz adatok fölsorolásával kezdjük meg, hiszen ezen év a komoly munka mellett az örömünnepek egész sorozatát tartalmazza. Ez az óv nem csak a magyar nemzet szívében lesz kitörölhetetlen emlék, hanem arany betűkkel lesz megörökítve az iskolák történetében is, hadd nyerjenek abból fel- buzdúlást, nemes lelkesedést a legkésőbb időkig a magyar szellem, a hazaszeretet, a közművelődés szent eszméinek terjesztésére, felvirágoztatására, mert a miként a műveltség és tudománynak elvitázhatatlan része van abban, hogy ezer éves múlttal dicsekedhetünk, épen úgy bizonyos az is, hOgy hazánk jövőjét a műveltség, a tudomány fegyverével biztosíthatjuk, a mely törekvésnek felkent munkásai első sorban az iskolák. Ennek a tudatában, ez iránti nemes lelkesedéssel ünnepelte és ünnepli iskolánk is az elmúlt ezer év emlékét s ebből nyer új erőt a nemes munkára a második ezer év küszöbén. Erre czéloz a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr, hazánk ezer éves fennállásának megünneplése tárgyában f. évi 10,694. szám alatt kiadott rendeletében, melynek bevezető-
