Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1891
24 mondatokban; visszamutató és függő kérdőmondatok részletesebb tárgyalása; accus, és nőm. cum inf. mondatszerkezet; oratio recta et obliqua; participiumok használata, abl. abs.; gerundium és gerundivum; supinum használata. Szórend; verstanból a legszokottabb metrumok ismertetése; római naptár. Fordítások az egyes szabályokra magyarról latinra és viszont. A római köztársaság történetének egy része s ezzel kapcsolatos ismertetése a köztársaság nevezetesebb tisztviselőinek. Phaedrus nehány meséjének és Ovidius egy nagyobb költeményének könyvnélkül betanulása; a tárgyalt Írók életének és műveinek rövid ismertetése. Hetenként egy rendes írásbeli dolgozat és extemporálék. Tanár: Pap Mózes. Német nyelv. Heti 3 óra. K. k. Ür. Brassai Sámuel: Okszerű vezér. Az alaktani főbb szabályok ismétlése, igeragozás, a melléknév fokozása és ragozása, igehatározók használata és felosztása. Szóbeli fordítás magyarról németre és viszont; német költemények könyvnélküli betanulása. Kéthetenként egy iskolai Írásbeli dolgozat magyarról németre és viszont. Tanár: Gál Kelemen. Történelem. Heti 2 óra. Magyarország történelme Dr. Török István tankönyve alapján. Tanár: Kovács János. Természetrajz. Heti 2 óra. K. k. Kriesch János Növénytana, átdolgozta Dr. Sinkovics Lajos. — Egyes növények leírása. Növénytan története. A sejttudomány. A növényor- szág csapatainak ismertetése. Tanár: Dr. Nyiredy Géza. Mennyiségtan. Heti 3 óra. K. k. Dr. Brassai Sámuel: Algebrai gyakorlatok. Bevezetés az algebrába; a négy alapművelet egész és törtszámokkal; tizedes törtek; láncz és közelitő törtek. Arányok, aránypárok; a hatványozás fogalma; a hatványmennyiségek összeadása, kivonása, szorzása, osztása és hatványozása. Egyenletek egy ismeretlennel. Kéthetenként egy írásbeli iskolai dolgozat. Tanár: Boros Sándor. Rajzoló mértan. Heti 2 óra. K. k. Landau-Wohlrab: Rajzoló geometria III. rész. A kör mint mértani hely. Távolok mérése. A rhombus tulajdonságain alapuló szerkesztések. Derékszög szerkesztése. Idomok hasonlósága és egybevágása. Az idomok átalakítása. Helyszinrajzok magyarázata. A körérintő és húr főbb tulajdonságai. Kerületi és központi szögek. Két kör viszonyos fekvése. A kör területe. Körbe és kör kö-
