Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1888

urna. — Kettős szerepet visel: 1) mint sorsjegyeket rejtő edény; 2) mint hamuveder.

Destri ctus = neki szegzett. —■ Mások szerint: „districíus“. Haszontalanul vesződnek vele, hogy melyik a jobb olvasat; mert itt csak a „stringo“-t kell számbavenni. A p r a e f i xu m (prae- positio loquelaris) akár de, akár d i legyen, itt mint számtalan esetben, nem változtatja az egyszerű ige értelmét. -— Minden esetre a Damocles ismeretes történetére példálódzik a költő. Ide vonatkozik a „Sicula (dapes)“ is, minthogy Dionysius, Sieiliai tyran- nus Ízletes, válogatott étkeket tálaltatott Damocles elé; de egyszersmind feje felibe egy neki szegzett, hegyes kardot függesztett; mely képet a mindnyájunkat ,fenyegető halál“ eszméje sugallott. elabor abunt = eszközlenek.

Somnus agrestium. .. .ripam fastidit. — Közbeszőtt mondat, melyre „so mn um re dúc ent“ ád alkalmat. „Damoclesnek — úgymond — sem a madarak vagy cithera hangicsálása, „sem“ (mert ez is oda tartozik) „a zephyrekkel szellőztetett Tempe nem szerzi meg az álmát; holott a „falusi“ (békében, bátorságban élő) „em bér“ akár hol“ („n o n fastidit humiles d om os umb r o s a m- que ripam“) „csendesen alszik“ (somnus lenis). A kiadók ezt a páréntheticus szerkezetet nem sejtvén, pontozatukkal s magyarázatukkal olyast mondanak, hogy a szegény paraszt egy minden kényelemmel ellátott úri ágyban is jól alszik! Mintha egy alsó rendű hivatalkereső azt mondaná, hogy „nem bánja ha osztály- tanácsosnak is nevezik ki.“

quod satis est — szoross értelemben: „a mi nem felesleges“; tehát desiderantem q. s. e.“ = a ki nem vágyik az elegen túlra.

sollicitat = búsitja, szorongatja, aggasztja.

Arc túri cadentis...Hoedi orientis. Itt a „felkelés" alatt az ortus he 1 iacus-t (a nap sugáraiból kibontakozó csillag reggeli megjelenését; a „lenyugvás“ alatt a nap világába merülő csillag esteli elenyésztét (occasus heliacus) kell érteni. Az Arcturus ilyes nyugta octóber végére, a H o edu s (ma Capella) heliacus kelte junius elejére esik és azt hitték, hogy mind a két alkalommal szélveszes a tenger. Commentatorok tudatlan halluci- natioit nincs miért emlegessem.

mendax. —— Mikor a termő föld (fundus) megcsalja gazdája reményét, méltán nevezhetni „m e n d ax“-nak. — A nem termés okait a költő a fával (arbore) mondatja el, mint a mely hol (nunc) a sok esőzést (aqu a s), hol a nagy szárazságot (t or- rentia sidera), hol a tél rendkívüli mostohaságát (h i e m e s iniquas) vádolja (culpante) v. veti okul. Azonban, Pálnak mondják, Péter is vegye magára. A mondottak a mezei gazdát magát is érintik, a mennyiben szokások, minduntalan s minden körülmények közt, panaszolkodni.

Contracta . . . sentiunt. — A tengermelléki földek birtokosai, hogy több tért nyerjenek, a tengert beljebb szorították, mi végett

■