Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1880
90 szeti fold- és talaj-viszonyai, éghajlati, növényzeti és állati viszonyok és a néprajz alapvonalai. Második félév: „Brassai Sámuel földiratá“-nak második vagy polgári részéből, a „Magyar birodaloméra , vonatkozó rész. A rajzoltató módszer szerint. Hét. 4 órán. Évközben térképek felvételében való oktatás és azok készitése és gyakorlása. Mennyiségtan. Az első félévben. K. k. Mocnik számtana. Viszonyok, arányok, egyszerű hármas szabály. Második félévben: Összetett viszonyok és arányok, összetett hármas szabály ; társasági, vegyitési szabály, láncz-szabály. Hét. 3 órán. Természetrajz. K. k. Kriesch „Természetrajz“. Első félév : a typicus alakok szemléltetése a hüllők, halak, puhá- nyok és férgeknek, felkerestetése a jellegző sajátságoknak, a főbb szerveknek. Második félévben: Pánczéles állatok, tüske- bőrüek, bomlaczok. Ázalagok és gyöklábuak, a typicus alakok egymással összehasonlitva. A növénytan elemei 20 drb. élő növénypéldány szemléltetése, ezeken a szervek megismertetése és egymással összehasonlitása. Hét. 2 órán. Szépírás. Hét. 2 órán. Hajz. Hét. 2 órán. Hármonia. Hét. 1 órán. Vallásos ének. Hét. 2 órán. Tornászat. Hét. 2 órán. I. gymn. osztály. Vallás. K. k. Nagy Péter : „Szenttörténetek.“ Első félév : a világ teremtése, földi paradicsom, Ábel halála, vizözön, az emberek elszéledése, Ábrahám hivatása, Hágár és Ismaei stb. (1—91 lapig.) Hét. 1 órán. Második félévben: Sámson és a filiszteusok, Sámuel, Saul országlása, Dávid király, Salamon temploma stb. 91 laptól végig. Hét. 1 órán. Magyar nyelv. K. k. Ihász Gábor: „Magyar nyelvtan.“ Első félévben: az igeragozás, az igenemek, igemód, igeidő, a ragozás alakjai, igenevek stb. 53—120 lapig. Második félévben: a szóképzés. Főnév, melléknév és igeképzők. Szóösz- szetétel stb. 320—140 lapig. Hét. 3 órán. Német nyelv. K. k. Brassai „Okszerű vezér.“ I. rész. Hét. 3 órán. Olvasás és irás. Forditgatás mondattani alapon; gyakorlati módszer szerint a főnév, ige, névmás, elől- és hátuljáró s nehány határozó megismertetése. Szavak emlézése. Névragozás. Erős és gyenge igék közti különbség magyarázata a jelentőmód jelen és félmult idejében. A magyar és a német nyelv közti különbségek, a hiány, csere és szórendre nézve. Latin nyelv. K. k. Deák Sánoor: „Gyakorlati latinnyelvtan elemei“. I. rész. írás és olvasás. Beszédrészek. Egyszerű mondat. Névragozás. A fő- és tulajdonság nevek egyez
