Állami Gimnázium, Kolozsvár, 1941
4 Romániában a török nyelvet akarja megtanulni, majd görög hajón Egyiptomba, Alexandriába megy. Kairóban a pestis miatt nem tud időzni, Ciprusba hajózik, majd Szíriába. Aleppóba gyalog érkezik meg és keleti öltözetben a Tigris folyón, tutajon, eljut Bagdadba. Innen az angol konzul segitségével jut tovább. A segítség némi pénz és egy rend európai ruha. Bukharából háborús zavargások miatt nem juthat tovább Közép-Ázsiába, azért Indiába megy, hogy Nyugat- Tibeten át érhessen el Mongolországba. Hazulról hozott pénze elfogyott, bármennyire is takarékoskodott vele, már 1822-t imák és a Himalája kietlen vidékein még mindig eredménytelenül kell bolyon- gania anélkül, hogy Mongolországba el tudna jutni. Visszatér Kassirba és ott találkozik W. Moorcroft angol utazóval, aki azért megy Ladákhba, hogy a nyugattibeti királyságnak brit védnökséget ajánljon fel. Az angol utazó felismeri a Körösi Csorna Sándor, vagy ahogy Ázsiában nevezik s „Szkander bég" hatalmas tudásában és nyelvtehetségében rejlő kincseket és az angol birodalom szempontjából mérlegeli őket. A nyugattibeti királyságban gyanakodva fogadták a brit barátságot és az utazó belátja, hogy bizalmat csak a tibeti nyelv ismerete kelthetne a tibetiekben az angolok iránt. Felhívja Körösi Csorna Sándor figyelmét a titokzatos tibeti nyelvre, amelyet még európai nem tudott megtanulni és odaadja neki egy olasz hittérítő Giorgi atya, 1760 körül szerkesztett kezdetleges tibeti szótárát. Körösi Csorna nem tud az utazó politikai megbízatásáról, sem az angol birodalom hatalmi érdekeiről, őt a ti. beti nyelv, a tibeti láma-kolostorok könyvtárainak titkai érdeklik és elvállalja a tibeti nyelv tanulmányozásának nehéz feladatát abban a hiszemben, hogy ezzel is közelebb jut Ázsia népeinek megismeréséhez és ezzel a magyarok őseihez. A tibeti nyelv tanulmányozása azonban sokkal nagyobb fel adat, mint amilyennek látszik. Körösi Csorna Sándor hosszú éveket tölt a tibeti szerzetesek kolostorainak sziklába vájt odúiban, ahol a tibeti nehéz, hosszú télben nem ismerik a kályhát és a világítást és eszi a tibetiek eledelét, a pirított árpalisztet és issza teájukat, amit birkazsírral kevernek össze. Közben a tudós lámának, Szangje Puntszognak segítségével 40.000 tibeti szót gyűjt össze, amelyeknek jelentését lelkiismeretesen feljegyzi. Amikor munkája annyira haladt, lemegy a britek határállomására, abban a reményben, hogy az angolok „barátként fogadják", de az angolok kétngyanusnak nézik és letartóztatják. Három hónapba kerül, amíg helyzete tisztázódik és britindiai kormány „megengedi", hogy dolgozzon, sőt valami csekély fizetést is biztosít neki. Másfél eredménytelen, Körösi Csorna szerint „elvesztegetett" év következik. Körösi Csorna hiába biztatja a lámát munkára, a láma
