Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1942
ANTAL MÁRK 1880—194*. Tanítványai és munkatársai, barátai és tisztelői többezres tömegben némán álltak koporsója körül. Két napig szünetelt a munka az iskolában, melynek igazgatója volt. Ez a csend és ez a megtorpanás jelentette, ki volt Antal Márk. Impozáns emberi alkat omlott össze a szemünk előtt: abban a csendben hallottuk, mekkora súly zuhant a földre, abban a megtorpanásunkban emelkedett elénk egész magassága. Mi mondhat többet róla, mint friss megdöbbenésünk, rémült ezernyi diáktekintet, s hogy üres maradt nélküle iskolánk ? Nem megmondani kívánjuk, kit vesztettünk Antal Márkban, ezt megmondotta a gyász, s mi, tanítványai és munkatársai, barátai és tisztelői mélyen és kimondhatatlanul tudjuk. Csak emlékezni kívánunk rá, kell nekünk, hogy reá emlékezzünk, hátha visszahívhatunk belőle valamit. Ha nevén szólítjuk, ha elmondjuk életét, szokásait, ha hívjuk s szembesítjük szellemét életrajzának adataival, ha idetesszük a képmását és felidézzük egyénisége vonásait, talán megtörténik, hogy végbemegy bennünk a varázslat, s mi, akik ismertük, villanásnyi időre újra látjuk őt. Antal Márk 1880-ban született Devecseren, Veszprém vármegyében hagyományőrző zsidó családból. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte. Tudjuk, hogy nyolcadikos korában feltűnt mennyiségtani tehetsége. Az országos tanulmányi versenyen dicséretet kapott; egy pécsi újság cikket írt róla. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen szerezte tanári oklevelét a matematikából és a fizikából. 1902-ben nevezték ki tanárnak a budapesti állami főreáliskolába; több más budapesti középiskolában is tanított. Maradt ideje a matematika terén való munkálkodásra is: szám- szerint körülbelül 30 tanulmánya jelent meg folyóiratokban. Több éven át szerkesztője volt a Matematikai és fizikai lapoknak. A középiskolai tanár- egyesületben is nevezetes működést fejtett ki. Hűséges barátja maradt az egykorú tanárnemzedék sok tagja. A világháborút tüzértisztként küzdötte végig s a III. osztályú vaskoronarend s számos más katonai kitüntetés birtokában tűzérszázadosként szerelt le. A háború végeztével nevelői érdemeinek elismeréséül tankerületi főigazgatóvá nevezték ki. Kolozsvárra 1919-ben költözött. Itt az 1920-ban alapított zsidó fiú- és leánygimnázium igazgatója lett. 1927-ig vezette e gimnáziumokat. Kolozsvár magyar és zsidó kulturális életében fontos szerepet játszott. Tagja volt a Magyar Párt közművelődési Bizottságának s több zsidó testületnek. Iskolai és iskolánkivüli oktató munkája kettős arculatú volt: egyrészt a matematikai oktatás ered
