Zsidó Gimnázium, Kolozsvár, 1940

D. A nemzeti nevelés alapja a nemzeti irodalom alapos, élményszerü ismerete. Gyermekeink a megszállás ideje alatt is úgyszólván kizárólag magyar és irodalmi értékű műveket olvastak, de az olvasottság hiányos, rendszertelen volt és sok esetben nem a valódi értékek kerültek az ifjú kezébe. A hiányokat pótolnunk és a jól megválasztott anyagot rendsze­rezve kellett tanulóink részére hozzáférhetővé tennünk. Evégből a VIII. osztályos növendékeinknek hetenként egyszer d. u. 3—5 óráig magyar iro­dalmi órákat osztottunk be, amikoris vezető tanáruk (dr. Knöpfler László, illetve dr. Steiner Lenike) felolvasásában ismerhették meg a magyar iro­dalom legkiválóbb alkotásait. A felsőbb osztályokba (IV—VIII) járó tanulók havonta egyszer meghívott előadó művészeket hallhattak iskolánkban. 1. A magyar iro­dalom istenes verseiről előadást tartott dr. Steiner Lenke tanárnő és Balassa Bálinttól a mai napig terjedő irodalmi szemelvényeket Brassai Viktor és Forgács Sándor művészek adták elő. 2. Kiss József költészetét dr. Goitein György tanár ismertette, a jól megválasztott költeményeket pedig Brassai Viktor és Forgács Sándor szavalták. 3. Sölomo Ibn Gabi- rolról Antal Márk igazgató beszélt, Gabiről költeményeit ugyancsak a fenti művészek adták elő. 4 Dr. Knöpfler László ismertette a 20-ik szá­zad legjellegzetesebb magyar költőit, míg a szemelvényeket szintén Bras­sai és Forgács elevenítették meg. 5. Végül valóságos élményszámba ment Ascher Oszkár művész ihletett előadásában meghallgatni a lehető leg­jobban összeállított anyagot. Tanítványaink boldogan hallgatták végig ezt a tiszta művészetet és azzal a tudattal távoztak: milyen csodás, gaz­dag és mély is az istenáldotta magyar irodalom! E. Növendékeink valláserkölcsi nevelésében a sajátos erdélyi zsidó­szellem népfenntartó hagyományai irányítottak minket. Iparkodtunk megismertetni Bibliánk gondolatvilágát, prófétáink mélységes tanításait, és a héber nyelvet. Odaadással tanítottuk a zsidóság történelmét és a fo­gékony, tiszta gyermeki lélek bámulattal adózott népünk nagyjainak, pél­dát és tanulságot merítve életük munkásságából. Istentiszteteink áhíta- tcsak, hangulatosak és felemelők voltak. Minden tisztséget fiaink töltöt­tek be: ők voltak az előimádkozók, az ünnepi szónokok; saját maguk törekedtek megvilágítani vallásunk erkölcsi tartalmát és nem egy ízben döbbentünk magunkra, amikor új útakat mutató, időszerű értelmet adtak sokszor elfelejtett régi szent tételeinknek. A templomozáson kívül tanu­lóink a vallásos körökben élték ki icselekvő vallásosságukat, ahol elég bő és változatos alkalmuk volt. hegy a pozitiv zsidóság kötelességeit meg­ismerjék és azt örömmel vállalják. F. A tanulók fizikai nevelésének középpontjai a sportkörök voltak. De nem feledkeztünk meg az egyéb ismeretkörök szempontjait is szolgáló kirándulásokról sem. Jól megszervezett kirándulásokkal növendékeink bebarangolták Kolozsvár egész vidékét. Távolabbi helyeket a folyó tan­évben felmerült leküzdhetetlen nehézségek miatt nem kereshettünk fel. a) Az I., II., V. osztályok mglátogatták a kolozsvári botanikus ker­tet a természetrajzot tanító tanárok vezetésével. b) Az I—ül. osztályok földrajzi ismereteiket bővítették a Fellegvár megtekintésével, c) Az V.—VI. osztályok földrajzi és természetrajzi cél­lal tettek kirándulást a Hójába és más alkalommal a Bácsitorokba, ismét máskor a Bükkbe. d) A IV. osztály földtani szempontból ment a Felleg­várba. e) Végűi ezen a helyen említjük meg, hogy az V. osztály az ókori 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom