Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma, Kolozsvár, 1941
7 Jó tudnunk, hogy gyermekünk kikkel barátkozik. Legcélszerűbb, ha szabadidejét hasoníókorűak, iskolatársak, de leginkább osztálytársak körében tölti. így biztosítjuk számára testi és szellemi erejének összhangban való gyarapodását. Sok kellemetlenségnek vesszük elejét, ha többször és idejekorán érdeklődünk az iskolában gyermekünk magaviseleté és tanulása iránt. Gyakori eset, hogy a szülő csak akkor keresi fel az iskolát, amikor már baj van. Legtöbbször azt a feleletet kapjuk, hogy nem akartak kellemetlenkedni. Pedig a szülők az iskola számára sohasem jelenthetnek terhet, az iskola csak akkor állhat feladata magaslatán, ha a szülővel egyetértésben igyekszik nevelői szándékát megvalósítani. Az egyetértés, kölcsönös megértés kialakítására okvetlenül szükség van a többszöri véleménykicserélésre, találkozásra. Ez a célja annak is, hogy a tanárok a szülői otthonban is felkeresik a tanulókat. Nem az ellenőrzésen, hanem a megismerésen van a hangsúly. Kérem a m. t. szülőket, fogadják szívesen a látogató tanárokat, s kérdéseikre adják meg minden vonatkozásban az őszinte felvilágosítást. A tanítás általában az iskola dolga. Ha az iskola nem találkozik a teljes tehetségtelenséggel, ami egyébként aránylag ritkán fordul elő, és ha a tanuló rendesen látogatja az iskolát, ezt a feladatot többé- kevésbbé meg is tudja oldani a szülők nagyobb igénybevétele nélkül. De a nevelés terén, az erkölcsi irányításban okvetlenül szüksége van az iskolának a szülők állandó támogatására. Tanulóinkat már kialakult lelkülettel kapjuk. A tanulók az iskolában csak napi 5—6 órát töltenek, tehát értük az erkölcsi felelősség is csak ilyen hányadban esik az iskolára. A szülőn és az iskolán, e két fontos tényezőn kívül, fontos szerep jut az ifjú lélek kialakításában a barátoknak, az utcának, a társadalomnak. Ez utóbbiaknak sokszor nem kedvező hatását csak a szülő és az iskola éber őrködése, állandó és benső együttműködése ellensúlyozhatja. Meg kell ismernünk egymást, hogy megtudhassuk egymás akaratát és megkeressük a kivitelre legalkalmasabb módozatokat. Fokozott együttműködéssel ismerhetjük meg a tanuló testi és szellemi erejét, erkölcsi értékeit, hogy ennek a megismerésnek a birtokában közös munkával biztosíthassuk a tanítvány számára az összhangban álló nevelést, a szülő és az iskola számára pedig a jó úton haladás megnyugtató érzését.
