Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziuma, Kolozsvár, 1940
7 A fennti rövid felsorolás tanúsága szerint is minden irányban megtörténtek a kezdő lépések, hogy intézetünk bekapcsolódjék a közös munkába, természetesen azonban még minden tekintetben küzdünk a kezdeti nehézségekkel. Az 1940 december havi és az 1941 május havi rendkívüli érettségi vizsgálatokat a vallás- és közoktatásügyi miniszter in- iskolánkhoz utalta. Az előbbi dr. Koch Nándor székesfehérvári tankerületi királyi főigazgató úr, az utóbbi dr. Illés Gyula kolozsvári tankerületi királyi főigazgató úr elnöklete alatt folyt. A decernl)er havi rendkívüli érettségi vizsgálatra, 319, a május havira 153 jelölt jelentkezett. Az egyébként nagy munkát igénylő rendkívüli érettségi vizsgálatok a,z iskola rendjét csak annyiban befolyásolták, hogy az írásbeli vizsgálatok idejére tanulóink 3 —3 napi szünetet kaptak, mert az összes) tantermekre szükségünk volt. Mindkét alkalommal a vizsgáztató bizottságok a helybeli gimnáziumok tanárai közül tevődtek össze. A tanévvégi rendes érettségi vizsgálatra magyar tagozatunkon 35 nyilvános és 3 magántanuló, román tagozatunkon 18 nyilvános tanuló jelentkezett. A vizsgálat elnöke dr. Illés Gyula kolozsvári tankerületi királyi főigazgató úr volt. Az írásbeli vizsgálatok május 19—22., a szóbeli vizsgálatok június 6—14. napjain folytak. Román tagozatunknak mind a 18 jelöltje vizsgázott a magyar nyelv és irodalomból is. Az érettségi írásbeli tételek a következők voltak: A magyar tagozaton: Magyar nyelv és irodalomból: 1. A magyar romantika virágzása. 2. A történeti Magyarország fizikai és szellemi egysége. Latin nyelvből: Caesar: De bello Gallico lib. VI.. cap. 13. Második idegem nyelvként a jelöltek választhattak a német, francia és román nyelv között. A jelölteknek magyarról az illető nyelvre 30—35 sort kellett fordítaniok. A román tagozaton: Magyar nyelv és irodalomból: 1. Melyik a legkedveltebb magyar íróm? 2. Fordítás (15 sor) magyarról románra. Mindkét tétel kidolgozása kötelező volt, hogy a jelöltek nyelvi készségét minél inkább megállapíthassuk. Román nyelv és irodalomból: 1. A természetes útak szerepe Erdély nagyvárosainak kialakulásában (Rolul căilor de comunicaţie în formarea marilor oraşe ale Ardealului). 2 Cor esi diakónus kora (Epoca diaconului Coresi). Latin nyelvből: Livius: Ab Urbe condiţia), lib. T. cap. 26. Második idegen nyelvként a jelöltek választhattak a német és francia nyelv között. A jelölteknek románról az illető nyelvre 30—35 sort kellett fordítaniok. A tanévvégi érettségi vizsgálat eredménye a következő volt: A magyar tagozaton jelesen érett 3 tanuló és pedig: Keszegh Géza, Ligeti György Sándor, Török Imre (magántanuló); jól érett 11 tanuló és pedig: Almássy László, Farkas Lajos, Fekete
