Református Kollégium, Kolozsvár, 1941
64 c) Hivatalos látogatások. Május hó 4. 5. 6. 7. 8. 9. és 10. napjain dr. Illés Gyula tankerületi királyi főigazgató vizsgálta meg intézetünket. Az alapos tanító és nevelő munkánk, adminisztrációnk minden kérdésére kiterjedő vizsgálatért őszinte köszönettel és hálával adózunk a Főigazgató úrnak, kinek ítélete annál biztosabb, mert alaposan ismeri iskolánk mnnkáját, látta és irányította küzdelmünket a trianoni korszakban, s mint egykori tanára hazajött, hogy egykori iskolájának szigorú, igazságos vizsgálatával segítségére legyen. Ilyen lélekkel, ilyen meggyőződéssel fogadtuk tanácsait útmutatásait és azokat teljes mértékben igyekszünk megvalósítani. S köszönjük a biztatást, melyre 22 éven át vártunk: »Minden reményünk megvan arra, hogy az ősi iskola, amelyik a legsötétebb idők nehézségein is diadalmaskodott, a szükségképpeni átmenet nehézségeit napról-napra jobban áthidalja, és továbbra is erős, messzire ható vára lesz a hitvallásos nevelésnek.« d) Tanári értekezletek. Alakuló értekezletünket augusztus 24-én, záróértekezletünket június 29-én tartottuk meg. Az I. módszeres értekezletünket október 13-án tartottuk. Az értekezletnek három időszerű tárgya volt: 1. A Budapesten szeptember 1—15. napjain rendezett nemzetismereti tanfolyamról, melyen 9 tanárunk vett részt, dr. Biró Sándor számolt be. 2. Ifjúsági könyvtárunk helyzetéről és a kötelező ifjúsági olvasmányokról Brüll Emá- nuel tartott részletes ismertetést. 3. A ieventeoktatás bevezetését és egész szervezetét Lőrínczi Ferenc ismertette; rámutatott arra is, hogy a cserkészet továbbra is megmarad mint az ifjúság nevelő munkaterülete. Az értekezleten az igazgató beszámolt az írásbeli dolgozatok átnézésekor szerzett tapasztalatairól, tárgyalta az értekezlet a tanmenetek, a rendezendő iskolai kirándulások, szülői értekezletek kérdését, az iskolai ünnepélyeket, a rendkívüli tárgyak tanításának kérdését. A II. módszeres értekezleten (február 23.) tárgyalta a tanári testület a leventeség beillesztését a nevelő munkába, az ifjúság magatartására vonatkozó intézkedéseket. A tanítási óra időbeosztása, az iskolai- és házi dolgozatok képezték még tárgyát az értekezletnek. A két módszeres értekezlet jó alkalom volt arra, hogy a magyar nevelési és tanítási rendszerre való végleges áthelyezkedés- ből adódó kérdések megoldassanak, vagy olyan útra terelődjenek, amelyen a megoldás rövidesen bekövetkezik. Szülői értekezletek. Az év folyamán kétszer hívtuk össze a szülőket megbeszélésre: októberben és márciusban. Október 19-én minden osztály részére külön értekezletet tartottunk. Ezeknek az értekezleteknek az voll a céljuk, hogy az iskola réndjét, követelményeit, az esetleges változásokat megismértessük és ezeknek összeegyeztetését a szülői ház rendjével és igényeivel megbeszéljük. Ezek a megbeszélések a legtöbb osztályban nagyon érdekelték a szülőket. A részükről elhangzott kívánságokat az egész tanári kar tudomásul vette és a lehetőségig teljesítette. Ezek a megegyezések sok tanulónknál éreztették jótékony hatásukat. Sajnos ezekre az értekezletekre valamennvi szülő nem jöhetett el, bár az érdeklődés
