Református Kollégium, Kolozsvár, 1930,1931
^Jti^nemoriai^ Kovács Ferenc/. ■ 1867—1930. Az iskolai év kezdetén súlyos veszteség érte kollégiumunkat boldog emlékezetű kedves munkatársunknak, Kovács Ferencz rendes tanárunknak 1930. szeptember 15-én mindnyájunkra nézve váratlanul bekövetkezett halálával. A megboldogult rövid megszakítással 40 évet töltött a tanári pályán, a nemzedékek hosszú sorát nevelvén az igaz vallásosságra, a rendíthetetlen haza- és nemzetszeretetre, az anyagi érdekek hajhászásától független, magasabb eszményekért lángoló életre. Monostorpályiban, Biharmegyében született 1867 május 9-én. Középiskolái elvégzése után előbb papi diplomát szerzett, majd 1901-ben a kolozsvári egyetemen tanári oklevelet nyert, amely a magyar és német, nyelv tanítására képesítette. Tanári működését a kisújszállási ref. főgimnáziumban kezdette meg 1889-ben, mint helyettes tanár szolgált a debreceni és a zilahi kollégiumnál is. Zilahon 1901-ben rendes tanár lett és innen hívtuk meg 1910. szeptember 1-től kollégiumunkhoz, ahol 20 éven keresztül egyik magyar-német tanszékünket töltötte be odaadó buzgalommal. Sokszor gyönyörködtünk mélyenszántó, lendületes, költői szavakkal ékes egyházi beszédeiben is, amelyeket iskolai istentiszteleteken tartott. Öt éven keresztül vezette nagy buzgalommal és eredménynyel az önképzőkört, a háborús években 1915-től 1919-ig mint helyettes gazdasági felügyelő nagy gonddal vezette anyagi ügyeinket, sok éven keresztül volt tagja az elöljáróságnak s mint a számadásvizsgáló bizottság tagja is jelentékeny szolgálatot tett intézményünknek. Szabad idejében szépirodalmi tevékenységet, is fejtett ki. A Zarándi hős című regényével a magyar nép érzés- és gondolkozás-világának emelését, az Erdélyben élő nemzetiségek megértését óhajtotta szolgálni. Nemes munkásságának emlékezetét iskolánk története hálás kegyelettel őrzi meg. 4*
