Református Kollégium, Kolozsvár, 1917

— 30 —

minőség pótolja a mennyiséget, hogy egy érzésben, gondolkozásban. akaratban, erősebb nemzedék növekedjék fel. amely képes legyen megküzdeni a reá váró nagy feladatokkal.

Fájdalom, a lehetőség messze el kellett, hogy maradjon a jó szándéktól. A cél elérésének útjában állott a fennebb említett okokon kiviil a nehéz gond. amely a háború nyomán s'ulyos teherrel nehezedik a tisztviselői karra, a megélhetés gondja, a súlyos kérdések: mit együnk, mit igyunk és mivel ruházkodjunk ? Ezek a nehéz gondok nemcsak nálunk, mindenütt szinte megbénítják a tisztviselő emberek munkaerejét.

Mindazonáltal a gondviselő Isten kegyelméből, jóságából nem veszett el az elmúlt esztendő: teljes erőnkből igyekeztünk kihasználni a rendelkezésünkre álló időt, igyekeztünk elvégezni az esztendő kiszabott anyagát s a vizsgálaton elhangzott feleletek után Ítélve, ez nagyjában és egészében sikerült is.

A tanítótestület a régi buzgósággal. lelkiismeretességgel teljesítette teendőit és ha egyiket vagy másikat betegség, családi okok akadályozták a munkában, ,a kartársak készséggel helyettesítették, hogy a munka fenn ne akadjon. Ebben az évben magam magasabb óraszámmal, osztályvezetéssel jobban el lévén foglalva a gimnáziumban, ritkábban látogathattam meg a távollevő elemi iskolai osztályokat, azonban emiatt a dolgok rendes menetében semmi fennakadás nem történt, Antal Gyulának s a tanítótestület tagjainak lelkiismeretes igyekezete mellett mindenek ékesen és szép rendben folytak.

A tanítást a rendes időben, szept. 5-én kezdettük meg s egyfolytában tanítottunk dec. 15-ig. amikor kiadtuk a szünidőt 1918. január 9-ig. Ezt a szünidőt azonban a közélelmezési miniszter egyetemlegesen meghosszabbította febr. 4-ig. Ilyen módon az első félév vége kitolódott, mint a gimnáziumban, febr. 28-ig. Ugyancsak egyetemleges miniszteri rendelkezés alapján be kellett végezni a tanítást jun. 15-ig és igy mi is megtartottuk a vizsgákat június 14-én és 15-én kiosztottuk az értesítőket.

Beírt tanulóink összes száma az elmúlt évben 196 volt. Közöttük 23 leány. Fájdalom — nagyon nehéz dolog a leánytanulók felvétele elől kitérni, miután már megnyitottuk előttük iskolánkat, azonban kívánatos lenne, ha megnyílna a régóta tervezett és megígért belvárosi leányiskola, mert mi mégis csak progimnázium volnánk s a gimnáziumnak kell nevelni fiukat.