Református Kollégium, Kolozsvár, 1915

hogy te vagy az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorolsz a földön. Vajha megértenők és fordítanók hasznunkra kicsinytől fogva a nagyig mindnyájan e mostani nagy idők tanulságait! Vajha vennők lelkünkre a kemény leckét és megtanulnék, mik azok, amik a mi megmaradásunkra valók! Vajha a körülöttünk viharzó események tennének vigyázóbbakká, jobbakká, nemesebbekké, igazabbakká; vajha megtanítanának felülemelkedni a köznapiságon, lelkesedni nagy eszményekért s még a mi életünket sem tartani drágának a te szent országod örökkévaló javaiért! Vajha megtanulnék, hogy a te félelmed a bölcseség és az értélén a gonosztól való eltávozás! Vajha megtanulnók cselekedni az igazságot, szeretni az irgalmas­ságot, járni — megalázván magunkat — veled, a mi Istenünkkel szüntelen ! Azok mellett, amiket a könyvek lapjáról megtanúlniok kellett, hadd vésse mélyen a leikébe, amikre e nagy napok tanítanak, az egymás nyomába lépő ifjúság! Hadd vésse leikébe és hadd tartsa szüntelen szemei előtt, hogy azokat a nagy és szent kötelességeket, amelyek reá várnak : kárpótolni a nemzetet a súlyos veszteségekért, kitölteni az elveszettek üresen maradott helyét, megépíteni a szörnyű romlásokat; mindezekre csak akkor lesz képes, ha megőrzi lelke, teste épségét, tisztaságát, ha megőrzi a nemes esztmények iránt fogékonyságát, ha szívben jó, lélekben nemes leend ! Azért oh jó Atyánk Istenünk, aki őrized a föld mélyében az elhintett mag életét, aki adsz esőt, napfényt, harmatot, adsz termő időt, hogy kicsirázzék, szárba szökkenjen és gyümölcsöt teremjen, te őrizd és ápold az ifjú lelkekbe elhintett magvait a hitnek és a tudománynak, hogy teremjék a jónak, az igaznak, a nemesnek, a te szent országodnak áldott gyümölcseit. Mostan pedig bocsáss el a te áldásoddal a megérdemelt, várva-várt pihenésre. Aki velünk voltál a munka napjaiban, légy velünk a pihenés, az erőgyűjtés idejében is; aki megsegítettél munkáinkban, legyen és maradjon velünk szent kegyelmed, fedjen be jóvoltod, szereteted pihenésünkben is. Legyen és maradjon a te kegyelmed mindnyájunkkal. Legyen és maradjon legkivált azokkal, akik e harcos időkben soraink közül alkalmasnak találtattak, hogy fegyverrel kezükben védelmez­zék megtámadott hazánkat, nemzetünket, akiknek nehánya a véres csatamezőkről jött haza bevégezendő itt iskolai tanulmányait s

Next

/
Oldalképek
Tartalom