Református Kollégium, Kolozsvár, 1915

br. Bánffy Ernőt, aki keresztyéni türelemmel viselt hosszú betegség után 1916. februárius 17-én hunyt el. Nemes lelkének nagy szerete- tével 27 évig szolgálta iskolánk ügyét azon a vezető helyen, amelyről a múlt századokban vér szerint való ősei is nagy szolgálatokat tettek mint vezetők és igaz munkások egyházunknak és iskolánknak. Emlékezetét kollégiumunk hálás kegyelettel fogja megőrizni. Bíró András daróci ref. lelkész és esperes, elöljáróságunk nagyérdemű és buzgó tagja, kollégiumunk egyik alapítványának létesítője, az úr szöllejében tett hosszú és buzgó munkálkodás után 1916. márc. 29-én Kolozsvárt elhúnyt. Kegyeletes gyásszal kisértük ki koporsóját a daróci templom cintermébe, ahol a valóban keresztyén életű nemes pátriárka szerető hívei közelében csöndes álmát alussza.

Fájdalmas veszteség érte kollégiumunkat ifj. dr. Török István jogtanácsosunk harctéri hősi halálában is. Az általános mozgósításkor vonúlt be katonai szolgálatot teljesíteni, dicsőséges részt vett a kárpáti harcokban, legutóbb mint főhadnagy-századparancsnok a Stochod mentén vívott véres csatákban. Itt 1916. július 29-én Zarecinél megsebesülvén, július 30-án Karpitovkában a kórházban hősi halált halt. Az ezred tisztikara és katonái a karpitovkai hősök temetőjébe temették. Az elhúnyt kollégiumunknak volt jeles tanítványa, kinek szép jövendőjéhez méltán fűzte nemcsak családja, hanem a kollégium is a legszebb reményeket. Lelkiismeretes, pontos és hü sáfára volt mindig a reábizottaknak, egyenes leikéért, puritán becsületességéért, igaz voltáért mindenki, aki megismerte, szerette és tisztelte. Id. dr. Török István, a kollégium nyugalmazott igazgatója fiát gyászolja benne. Találjon vigasztalást mélyen sebzett atyai szive abban a nagy részvétben is, amely társadalmunk minden rétegében iránta megnyílvánúlt.

Kegyeletes tisztelettel emlékezünk meg halottaink gazdag rendjén Kuncz Elek kir. tankerületi főigazgatónak 1915. december 9-én bekövetkezett haláláról is. Huszonhárom éven keresztül látogatta intézetünket mint miniszteri megbízott. Minden időben az iskola igaz barátja volt s ujabbkori fejlődésünkben a maga hatáskörében mindig támogatásunkra volt. Az emlékezetére rendezett 1916. évi március 25-iki tanáregyesületi ünnepen tanári karunk teljes számban vett részt. Emlékezetét kegyelettel őrizzük meg.

Halottaink emlékezetére az 1916/17. iskolai évben ünnepet fogunk szentelni.

Vajha az elhúnyt munkások nemes emléke mélyen meg8