Református Kollégium, Kolozsvár, 1914
— 136 — meg, hogy tanítványaink megértvén az idők szellemét, keresték a tért, amelyen erejük szerint hazaszeretetüket cselekedetekkel mutassák meg. Találtak is maguknak munkát, dolgoztak is. A kötelességek teljesítésének azonban mérhetetlenek a határai. Aki egyik munkát elvégezte, annak új munkára kell vetnie a kezét és a lelkét. Az új esztendő súlyos gondokkal, nagy ieladatokkal köszönt reánk. Emelkedett lélekkel, nemes elhatározásokkal fogjon mindenki újúlt erővel a reánk váró nagyszerű feladatok megoldásához ! Úgy dolgozzék, kötelességeit úgy teljesítse mindenki, hogyha eljön majd végleges diadalunk gyönyörű napja, elmondhassa: „A nemes harcban ott voltam én is!“ A tanítás és nevelés munkája. Az elmúlt súlyos és nagy esztendő minden tekintetben mély nyomokat hagyott tanárok és tanítványok lelkében. Minden gondolatunk, minden érzésünk ott volt a nemzeti fennmaradásunkért folyó hősi küzdelemben, amelyhez hasonlóról nem tud a világtörténelem. Legfőbb gondunk volt megéreztetni és átértetni tanítványainkkal az élet és halál körülöttünk folyó rettentő küzdelmének jelentőségét, korfontosságát, kötelességeit, gondjait, aggodalmait és dicsőségét. Mindjárt az év elején tartott módszeres tanári értekezleten részletes megbeszélés tárgyává tettük ebben a tekintetben reánk váró kötelességeinket és ennek a megállapodásnak alapján legfőbb súlyt arra vetvén, hogy tanítványainkat cselekedetekre bírjuk, tanításunk és nevelésünk nyomon kisérte a körülöttünk lezajló nagy eseményeket. A kötelességek hű teljesítésének szépségét és fontosságát minden kínálkozó alkalommal folyton hangoztatva, tanári karunk megbeszélte a harctéri fontosabb eseményeket és e megbeszélések alkalmával megállapított irányban az osztályvezetők, több ízben az igazgató az osztályokat végigjárva, felvilágosító, megnyugtató vagy lelkesítő hangon méltatta azokat, soha sem mulasztván el kiemelni azt a dicsőséges szerepet, amely ebben a nagy időben nemzetünknek osztályrészéül jutott. Ezt a célt, egybekapcsolva a vallásos érzések emelésével, kitünően szolgálta a hetenként tartatni szokott iskolai istentiszteletünk is, amelyen egy ízben Nagy Károly theologiai tanár úr, egyszer ifj Péter Károly egyházkerületi titkár úr, a többi alkalmakkor Tárkányi Oyörgy kollégiumi vallástanár tartottak a fent jelzett
