Református Kollégium, Kolozsvár, 1914

— 10 —

egyetemen folytatta és fejezte be, ahol királyi kitüntetéssel avatták bölcsészeti doktorrá.

Intézetünkben már mint egyetemi hallgató is teljesített szolgálatokat. 1896. szepf. 1-től 1900. aug. 31-ig óraadó tanár volt, 1902. aug. 31 éig helyettes tanár. Ekkor a dési állami főgimnáziumhoz nevezték ki szintén helyettes tanárnak, hol kiváló érdemei elismeréséül 1903. április 16-ától megkapta a rendes tanári címet is.

1902. december 27-én megnősült, feleségül vevén Koleszár Krisztina úrnőt, akivel való boldog házasságát az Isten két gyermekkel áldotta meg.

Désről azonban csakhamar ismét iskolánkhoz került, ahova rendes tanárul az 1903. évi egyházkerületi közgyűlés választotta meg. Ebben a minőségében 1904. szept. 1-től szolgálta intézetünket híven halála napjáig.

Szaktárgyainak, a görög és latin nyelvnek és irodalomnak alapos tudásával, irodalmi művelésével, az ifjúság és az intézet iránt érzett meleg és bölcs szeretetével, és vallásos lelkének egész buzgalmával szentelte életét magyar református nevelésügyünknek. Kiváló tehetségei korán az egyházkerületi tanügy élére állították mint tanügyi előadót s ott is ugyanaz a buzgalom, református nevelésügyünk előbbre vitelének ugyanaz a hő vágya vezette lankadatlan munkásságát akkor is, midőn súlyos kórtól megtámadott szervezete pihenést és kíméletet igényelt volna.

A jövő iskolai év folyamán emlékezetére tartandó iskolai ünnepünkön részletesebben fogjuk méltatni példás életét és munkásságát.

Hadd álljon követendő példa gyanánt ifjúságunk előtt szelíd egyénisége, törhetetlen munkaszeretete, rendíthetetlen és mély vallásos hite, tanítványai iránt érzett bölcs és igaz szeretete: a valóban tiszta erkölcs, életének vezérlő csillaga!

Temetése dec. 20-án d. u. folyt le. A kollégium dísztermében fölállított ravatalát Kolozsvár és Erdély társadalmának nagy mértékben megnyilvánúlt igaz részvéte vette körül. A gyászoló közönség soraiban ott volt Kolozsvár társadalmának színe-java, az erdélyi ref. egyházkerület igazgatótanácsa, a helybeli egyetem, a ref. theologiai fakultás, a többi tanintézetek, az erdélyi ref. kollégiumok stb. képviselete. A koporsót a család koszorúin kívül a püspök úrnak, az egyházkerületnek, a kollégiumnak s az elhúnyt számos tisztelőjének és barátjának koszorúerdeje borította.