Református Kollégium, Kolozsvár, 1913

VI í.

18Ő1. március 15-ike a kolozsvári ref. kollégiumban.

írta dr>. Beretzky Endre, székesfővárosi nyug. kerületi orvos, a kollégium volt tanítványa.

Nagy esemény történt 1861. raárc. 15-én az osztrák katonai kormányzás alatt nyögő Kolozsvárt.

E nap kora reggelén a református kollégium épületének tetőzetéről (a főkapu fölötti középponton), egy több méter hosszú trikolort lengetett a szél, rajta 1818. felirattal.

Azonban tartsunk rendet.

Az 1860. évi októberi (Schmerling-féle) diploma elhatározta az osztrák „összmonarchia“ megalkotását. Hogy ez megtörténhessék, Schmerling, visszaállította — az erdélyi rész kivételével — a vármegyéket. A partiumot (Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd vármegyéket s Kővárvidékét) azonban ő is visszacsatolta Magyarországhoz. Közép-Szolnok visszacsatolása 1861. január első napjaiban történt meg s ez alkalommal Zilah székhely minden házán hetekig nemzeti zászló volt kitűzve.

Akkor mi a Szilágyságból (Közép-Szolnok vm.) mintegy20—25-ön tanultunk a kolozsvári református kollégiumban. Vármegyénkben megindultak a vármegyei tisztikar megválasztására vonatkozó kortes- kedések. Űton-útfélen, nappal és este énekelték a különböző kortesdalokat. Öregje, ifja darú-, sas-, kócsagtollat s nemzeti kokárdát viselt kalapján. A hazafias fellángolástól megittasúltan vonúltunk be mi szilágysági diákok öt jól megrakott szekéren Kolozsvárra a januári diligenciára. Kalapunkon hatalmas kokárdás toll ékeskedett; magyar csizmánk sarkán pengett a sarkantyú. A papfalvi tetőről leereszkedve, a városi vámnál megállítottak; a vámot lefizettük, miközben a vámőrök azon jóakaratú figyelmeztetéssel bocsátottak