Református Kollégium, Kolozsvár, 1913

IV. Bethlen Gábor emlékezete. 1913. nov. 15-én, Bethlen Gábor trón foglalásának 30Ü éves évforduló ünnepén elmondta: Makkai Ernő tanár. Kedves ifjúság! Ez a hely, amelyen nektek az élet vezérlő eszméit tárják fel s lelketeket nemessége, szépsége, gazdagsága és jósága tudatára hozzák, a mi diesőséges fejedelmünk, választott királyunk, Bethlen Gábor súlyos lépteinek nyomait hordozza magán. Az ő atyai gon­doskodásának köszönheti az erdélyi magyarság, hogy immár majd­nem háromszáz éve tesznek ezen a helyen az Istennek dicsőséget s az emberi szellemnek tisztességet. Ezer meg ezer léleknek elteme­tett rejtőkéiből gyuladt ill lángra a műveltség isteni szikrája, hogy tüzet és világosságot vigyen a Maros, Olt, Szamos, Küküllök tér­ségeire s a bükkös, fenyves erdőségek küszorúzta kicsiny völgyekbe, hol egy-egy fénylő csillagé templom villámhárítója alatt szilárdan és hódító daccal vonul meg a magyar kálvinizmus megváltást vivő világossága. Hányán és hányán áldották ezt a fejedelmi helyet a Bethlen-bástya mellett, ahol felvértezték őket a nehéz, de dicsősé­ges küzdelemre! A nagy fejedelem, amikor 1622-ben megkötötte a nikolsburgi békét s hadaival visszafelé vonúlt Erdélybe, Kassán megállapodott udvarával s onnan küldötte el Kolozsvárra az országgyűlést össze­hívó levelét s a fejedelmi előterjesztéseket. Ezekben az előterjesztésekben felhívja az erdélyi rendek figyel­mét arra, hogy mennyire szükséges, mily nélkülözhetetlen egy műveltségre törekvő országban a jó iskola s főleg egy magasabb tudományokat tanító akadémia. Gondolkozzanak tehát a rendek azon, hogy miképen és mely városban volna alkalmatos emez akadémiának megalapítása. Az országgyűlésen aztán hozzanak tör­vényt felőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom