Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
22 vele fejlődnek tevékenységei is: az emlékezet, képzelet, akarat, érzelem stb. Megértvén a formális képzés jelentését, lássuk, melyik fontosabb a nevelésben: az-e, amit a tanulás az anyagával, vagy az, amit formális tekintetben nyújt. A műveltség, amely az emberiség legnemesebb, legemberibb célja, mire vonatkozik főképen: a tanulás máteriális vagy formális eredményére? »Kiművelt emberfő!“ mondja Széchenyi, ennek a mennyisége „a nemzet igazi hatalma.“ Általános műveltség szerzése, ez a gimnáziumi tanítás célja. Mi adja ezt az általános műveltséget: a tanulásnak anyagi vagy formális eredménye? Általánosan elterjedt nézet, hogy az a művelt ember, aki mindenhez hozzá tud szólni, amiről művelt társaságokban szó van. Nem űl a székén, mint egy fatuskó, hanem mindenbe beleszól. Véleményt mond a legújabb opera vagy operett librettójáról vagy a muzsikájáról, hozzászól a színészek játékához. Az általános felfogásnak csekély igényei vagy más irányú igényei vannak e tekintetben, mint ami az igazi műveltséget jellemzi. A társaságban való jártasságon kívül inkább némi anyagi képzettséget kíván meg az embertől. Pedig anyagi tekintetben nehéz itt a határt megvonni. Nem lehet pl. követelményképen felállítani, hogy a művelt embernek tudnia kell a Linné rendszerét, a tangens-tétel gyakorlati alkalmazását, a mágnézium képletét, meg hogy Kis Pipin mettől- meddig uralkodott, hogy tudja felsorolni pl. a latinban az ablativus használatainak különböző terminusait, vagy hogy hány kiadást ért eddig a Haller János Hármas históriája. Zielinsky szerint: »Az ismeretek eltűnnek, a műveltség megmarad. A művelt ember művelt marad, ha ismeretei ieledésbe mennek is.“1 Paulsen szerint sem a máteriális oldal a fődolog. Szerinte „müveit ember az, aki szellemi erejét a nevelés és élet hatása alatt úgy kiképezte, hogy az ő hatáskörén belül önálló és határozott világnézettel el tudja foglalni a helyét és az élettől eléje állított feladatokat híven meg tudja oldani.“2 A tudás magában véve Rein szerint csak ismeretek közömbös készlete. Csak akkor nem marad holt tömeg, ha belőle akarat fejlődik ki. Ez pedig csak akkor lehet, ha áthatja érzelemvilágunkat mint lassankint megélt élmények sorozata. Az így létrejött lelkiállapotot nevezi Rein érdeklődésnek.3 A tanítás céljául 1 Th. Zielinsky : Die Antike und Wir. Leipzig, 1909. 15. 1. 2 Fr. Paulsen: Pädagogik, Stuttgart u. Berlin, 1911. 213. 1. 3 W. Rein: Pädagogik. 84. 1.
