Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
18 művészettel, irodalommal és történelemmel foglalkozó tudományokat? Az ontológia ismeretágaival szemben mellőzzük-e az axiologia tanulmányait, mely az emberiség életének mindig legideálisabb célja, igazi tartalma, emberileg legjellemzőbb teremtése volt és lesz? Épen Dickens, Spencer honfitársa megható óvást emel az egyoldalú reális képzés ellen a Nehéz idők c. neveléstani szempontból is rendkívül érdekes regényében. Ellenvetéseimmel távolról sem azt akarom bizonyítgatni, hogy iskolaszervezetünk, különösen a mienk a mi viszonyainkhoz mérten jó és hibátlan. Csakhogy ezen hiányok legfontosabbikát abban keresném, ami Imre Sándor Nemzetnevelés c. könyvének alapgondolatában s általános részében jelen zilált társadalmi viszonyaink látásán a tragikum komolyságával hat s amely egy Széchenyi, egy Eötvös József nevelésügyi eszméiben gyökerezve kulturpolitikusaink legodaadóbb figyelmére érdemes. Nevelésügyünkből hiányzik a nemzetté nevelés öntudatos, központi gondolata.1 Foglalkozván a nevelés humánisZtikus köre ellen felhozott azon váddal, hogy az a növendéket nem az életre neveli, áttérek Spencernek és Ostwaldnak a humánisztikus tanulmányok ellen emelt másik kifogására, t. i., hogy a nyelvi, irodalmi és történeti tanulmányok formális képzést nem adnak, mert észszerűden viszonyokkal ismertetnek meg bennünket, míg a reális tudományok észszerüekkel ismertetnek meg; a nyelvtudomány a tekintélyre támaszkodik, míg a reális tudományok az egyéni észre hivatkoznak.1 2 Márpedig mindennemű tanulmány egyik fontos értéke abban van, hogy „az ész fejlesztésére alkalmas-e vagy nem.“3 „Az önkény a nyelv kialakulásában és képződésében, —• mondja Ostwald, -— mely a szabályok alól való számos kivételben nyilvánul, megöli a fiatal kedélyben az érzést a törvényszerűség és nagyszerű rend iránt, melyet a természet tanúlmányozása alkalmával mindenkor megtalálunk.“4 Hogy kimutassuk ez állítás helytelen voltát, lássuk először a formális képzés helyes értelmezését, a középiskola célját s azután vizsgáljuk a nyelvtudomány szerepét a formális és máteriális kép1 Dr. Imre Sándor: Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődési politikához. Budapest, 1912. • 2 Spencer : Értelmi, erkölcsi és testi nevelés. 54—55. 1. 3 U. o. 14. 1. 4 W. Ostwald : Naturwissenschaftliche Forderungen zur Mittelschulreform. Wien, 8. L
