Református Kollégium, Kolozsvár, 1913
13 nyelvvel kapcsolatban van szó a grammatikatanításról. Célja itt is gyakorlati: a latin nyelvnek, mint az egyház egyetemes nyelvének elsajátítása.1 Gyakorlati céllal foglalja rendszerébe a grammatikát a humánista iskola is. Agricola, Melanchton, Sturm iskolájában a grammatikai oktatás nem egyéb, mint előkészület a klasszikus írók olvasására.1 2 Általában a 18. századig döntő uralma volt az iskolában az ú. n. humán-képzésnek. Ezzel szemben a reális képzés túlsúlyának a korszaka a 18. század, a felvilágosodás kora.3 Azóta egész napjainkig tart a küzdelem a nevelés terén a humánizmus, vagyis a nyelvi és irodalmi, meg a reálizmus, vagyis a mathema- tikai és természettudományi irányú nevelés elsőbbsége fölött. Egy pillantás á mai gimnázium óratervére meggyőz bennünket arról, hogy a legtipikusabb középiskolában, a gimnáziumban ma is elsőbb helyen állanak a humánisztikus tárgyak a reális tantárgyaknál.4 Nem is felejtik el némely „népboldogító dilettánsok“ az iskolákról való referádáik alkalmával az iskolaügy vezetőinek lelkére kötni az ő közhelyekből álló pedagógiai bölcseségüket.5 6 Különösen most hangos a levegő a dilettánsok lármájától azzal a fölbukkant hírrel kapcsolatban, hogy a közoktatásügy legfelsőbb helyéről a középiskolának reformálása van készülőben. „A mai gimnázium legnagyobb bűne, •— mondják az ismeretes vádat, — hogy nem az életre neveli az embereket“0, mert a természettudományok gyakorlati szelleme helyett a humánista és történelmi nevelés ideális szellemét adják útravalóul a növendékeknek. Spencer és Ostwald pedagógiája az ő bibliájuk, kik nemcsak lebecsülik azt a tudományt mely nem segít cséplőgépet hajtani meg folyósót világítani, hanem különösen Ostwald oly türelmetlen a pogány nyelv és irodalom iránt, hogy e tekintetben a pogány költőket kiátkozó római pápák sem tettek túl rajta. Spencer önállósága a neveléstani írók közt nem annyira önállóság, mint egyoldalúság. Didaktikájában olyan gondolatok vannak összefoglalva, melyeket előtte már a fdantropisták, Pestalozzi, Herbart, 1 Oscar Browning: A nevelés elméletének története. Angolból (Kármán Mór). Bp. 1907. 41. 1. — Molnár A.: A közokt. tört. M.-országon. 33. 1. 2 Mo’nár: A közokt. tört. M. országon. 44., 57., 79. I. 3 Fr. Paulsen: Humanismus u. Realismus. Rein id. Lexikonában. IV.: 453. 4 A gimnáziumi tanítás terve. XX. lap. 5 V. ö. Böhm Károly szatirikus megjegyzését: Ember és Világa, IV.: 358. 6 Dr. Lánczi Jenő cikkéből. (Világ, 1913. aug. 1)
