Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
64 pistornál. Egy véka búzáért hatvan félpár cipót adott a pistor. Az ilyen cipókat a fiúk rovással hozták el. Mindenki, aki headta a véka búzáját, vitt a pistorhoz egy rováspárt is, melynek két fele teljesen összeillett, egyik felére fel volt írva a búzát hozó fiú neve, ez maradt a pistornál, a másik rovásfél a fiúnál maradt s csak akkor kapott cipót, ha ezt magával vitte. Ilyenkor a pistor összeillesztette a két rovásfelet, minden fél cipóért, amit kért az illető fiú, rovott egyet, míg elfogyott az egész követelése. Délben féltizenkettőkor elindította a bibornok a kirendelt cipóhordókat, 10 vagy 12 szolgát, akik a nyolcanként összeragadt cipókat hozták a kollégiumba. Háromnegyed 12-kor a kurszor már leste a cipóhordókat s amint mutatkozott az első, szaggatott csengetéssel jelt adott a cipóosztásra. A középső sori áltányon levő kőemelvényre rakták le a cipókat, a cipóosztó jurátus számba- vette s névsorolvasással kiosztotta a cipókat az igényjogosultaknak. A cipóosztás után rendesen felhangzott a kiabálás: egy félpár cipó eladó. Ilyenkor aztán a künnlakók majdnem tülekedtek az eladó cipóért, nem ritkán fel is licitálták 5—6 krajcárig az árát. * * * A Hegedüs-fiúk első szobája a második emleten, a templom felőli sarokszoba volt; primáriusuk Sámi Lajos osztálytanító, a sze- kundárius Hegedűs Sándor, a terciárius Hegedűs István. Hármukon kívül volt még a szobának két nagy ágyas, négy karikás ágyas lakója s két szolgafiú, akik ládáikon háltak. Bejártak óraközben s a délutáni priváták és a privátára való előkészület idejére Sámi Lajos künnlakó tanítványai, valamint Hegedűs Sándor s az öccse tanítványai is. 1867-ben az internátus 37 lakószobában 409 ifjút fogadott be, így minden szobára átlag 11 lakó jutott. Volt 193 nagy ágyas, 134 kis ágyas és 82 szolgatanuló. A lakás tehát nem felelt meg a mai egészségtan követelményeinek, mert nem jutott mindenkire kellő számú köbméternyi levegő, éjjel sem, mikor 11-en háltak a szobában, nappal sem, mikor a létszám még félannyival szaporodott. De szerencsére akkor még nem volt kötelező a métermérték használata, még köblábakkal számították ki a szobák térfogatát s így számítva, több mint 30-szor akkora szám fejezi ki a térfogatot, mint a mai számítás szerint. S akkor talán edzettebbek voltak az ifjak, mint ma, nem is vezettek naplót a gyengélkedőkről s betegekről.