Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
51 Osztállyal haladtak tovább; már az első években ott látjuk Herczeg Lajos, Hóry Albert, Gúlái Árpád, Kónya László, Schilling Ottó, slb. neveit. A gyermekek nagyobbára 7—8 évesek, de voltak köztük 10—12 évesek is, sőt öt tanuló 13-ik életévében járt. Általában a szabadságharcot követő években a kollégium osztályainak a létszáma megcsökkent, a legnépesebbek- voltak 1854-ben a második elemi s a második gimnázium 48—48 tanulóval, a többi osztályok népessége 11 és 31 között ingadozott. Minden osztályban igen eltérő korú gyermekek s ifjak vannak, egy-egy osztály tagjai között 6—7 évnyi korkülönbség épen nem ritkaság. Ennek az az oka, hogy a háborús időkben sok ifjúnak félben maradt a tanulása, némelyek nem kezdhették meg az iskolázást, ha el is jött az ideje. Amint aztán lecsendesedtek az idők, az évek során kezdettek az ifjak a kollégiumba jönni, némelyek több-kevesebb, még el nem felejtett, vagy otthon, magánszorgalommal szerzett ismerettel; s nem annyira az életkor határozott abban, hogy kit melyik osztályba vegyenek fel, hanem inkább a felvételi vizsgálat sikere. 1854-ben az első elemi osztály tanítója volt Sármássy Áron, a Hegedűs Sándor magántanítója Nagy István. Ezek csak egy éven át foglalkoztak Hegedűs Sándor tanításával, már a következő évben úgy a Sándor, valamint az első elemista István magántanítója Keresztes Nándor, ki több éven át tanítója maradt mind a két Hegedűs-fiúnak és Sándornak az I. gimnáziumban osztálytanítója is lett. Ez a szorgalmas, gondos ifjú, ki eleinte mint jogász tanította a fiúkat, később jurátussá s osztályvezetővé lett, adta meg az irányt a Hegedűs-fiúknak a tanulás első éveiben, mikor leginkább volt szükségük a gondos iskolai vezetésre, mert falún lakó szüleiktől távol éltek. Ezzel mentek ki szünidőkre Szentgotthárdra s élvezték a szabad természet örömeit. Együtt tanúltak játszva sétálgatva az erdők s mezők ölén, gyűjtve a növényeket, kergetve a bogarakat s lepkéket. Jellemző a német kormány által az iskolára erőszakolt tantervre, hogy már a második elemi osztályban kezdették a német nyelv tanulását, mikor a gyermekeknek egy része még magyarúl írni s olvasni sem tanúit meg. Azután ott szerepel a tantervben minden évben a német nyelv; lehet hogy csak a tantervben szerepel, de nem nagyon a tudásban s az előhaladásban, hiszen azok az osztály- tanítók, a kiknek tanítniok kellett, az első elemiben Sármássy Áron, a másodikban Ispán Imre, a harmadikban Sófalvy Miklós, maguk
