Református Kollégium, Kolozsvár, 1912
fénynyalábot egy másik gyűjtőlencsén át vezetve egyesítette 5 ernyőn. A két lencse között haladó parallel fénynyaláb útjába egy kétágú átlátszó üvegcsövet tett, amelyen át átlátszó folyadékot, illetőleg légnemű testet önthetett, úgy, hogy a fénysugár felső része az áramló folyadékkal, illetőleg légnemű testtel egy irányban, alsó része ellenkező irányban haladt. A fény sebessége így a fénynyaláb felső részében L és 5-hez viszonyítva q0 -j- V, alsó részében q0 - V, ha q, a folyadékhoz viszonyított fénysebességet jelenti, a 2 V sebesség különbségnek a fénynyaláb két részének 5-nél való találkozásánál észlelhetőnek kell lennie. Fizeau azonban ily sebességkülönbséget, légnemű testtel végezve a kísérletet, egyáltalában nem észlelt. Folyadék alkalmazásánál is a 2 V-nél sokkal kisebbet: 2 V (1 — ^-)-t, hol n a folyadék törésmutatója. A Fizeau-féle kísérletből következik, hogy egy folyadékban, illetőleg légnemű testben végbemenő elektrodynamikai jelenségnél a folyadék, illetőleg légnemű test mozgásának az elektrodynamikai jelenségre nincs befolyása. Ha te' át feltesszük, hogy az elektrodynamikai jelenségeknek továbbterjedésükhöz anyagra (éter) van szükségük. úgy ez anyagnak nyugalomban kell lennie. K feltevés képezi a Lorentz-féle elektrodynamika kiindulópontját. A Lorentz-féle elmélet a testnek a nyugvó étherhez viszonyított sebességével, az abszolút sebességgel számol, s így ez elmélet a relativitás elvével ellentétben áll. Ha tehát egy a Lorentz-féle elmélet alapján képzelt kísérlet a tapasztalással ellenkezésben áll, így ez a relativitás elvének helyessége mellett szól. Michelson a Lorentz-féle elmélet alapján végezte következő kísérletét: A L fényforrásból fénynyaláb indúl ki, mely az a planparallel üveglapon részben megtörik, részben visszaverődik. A megtört sugár irányváltozás nélkül a b tükörre esik, ott visszaverődik és az a tükrön visszaverődve a. C megfigyelő-ernyőre jut; a fénynyaláb másik része előbb verődik vissza az a üveglapon, visszaverődik a d tükrön s áthaladva ö-n, irányváltozás nélkül jut a C ernyőre. Az egymással találkozó fénynyaláb, ha
