Református Kollégium, Kolozsvár, 1911

42 Növendékei szárnyrabocsátása után állami szolgálatba lépett. Nagy értékét és jóravalóságát mutatja az, hogy számvevőségen kezdve az országos távirdaigazgatóságnál, fölvitte miniszteri tanácsosságig és az egyesített posta- és távírószervezet társigazgatói állásáig. Volt növendékeivel meleg baráti viszonyt tartott fenn. Kedves jelenet volt, midőn az öreg kegyelmes asszony egy ízben meglátogatván miniszterelnök-fiát, családi vacsorát rendeztek és arra a család tagjain kivül csakis Sebest hívták meg. A kegyelmes asszony vacsora köz­ben fölemelte poharát és e szavakkal koccintott Sebessel: „Ebben kettőnknek van elsőrendű részünk“. A szünidő alatt tervet tervre alkottunk Dezsővel. Délutánon­ként kilovagolt az egész ifjabb társaság szalonkalesre a szomszé­dos Gyula és Csomafája erdőségeihez. Nekem saját szép angol hátilovát bocsátotta rendelkezésemre az öreg báró. Csak az szomo- rított némileg, hogy mikor kedve jött sakkozni, engem otthon fogott. A két szép kis fiú, Ernő és Simonka, természetesen otthon voltak. 9. Miután két évet külföldi egyetemeken és utazásokon töl­tött br. Bánffy Dezső, hazajött és 1865-ben, 22 éves korában meg- házasodott. Elvette br. Kemény Máriát, br. Kemény György és neje gr. Bethlen Mária szép, eszes, megnyerő, nemes modorú és gyön­géd érzésű leányát. Még serdülő ifjú korában szerette meg és jegyezte el s megtántorodás nélkül kitartott vonzalma mellett. Nem lehet magasztalás nélkül emlékeznem Bánffy Dezsőnek azon nagy lelki erejéről, amellyel távol tudta magát tartani mind­azoktól a csábos kisértésektől, amelyek magokkal vonják a férfivá serdülő ifjúságot és oly sokat döntenek romlásba vagy elsatnyu- lásba. Ő, a deli és erős ifjú, aki felé oly sok élvezetvágyó asszony karjai tárúltak volna készséges megadással és akinek képe oly sok szemérmes hajadonnak álmait nyugtalanította, nem bocsátkozott sem szerelmi kalandokba, sem könnyű szeretkezésekbe. Akit élet­társává választott, azt magáévá tette és boldog családi életet élt. Első feleségének korai halála után is egyet választott s midőn évek múlva feleségűi vette, épen oly boldog volt családi élete, mintha csak az elsőnek folytatása lett volna. A bort, mint a rendes étkezés kiegészítőjét, nem vetette meg, de dorbézoló mulatozásoktól, zajos dinom-dánomoktól távol tar­totta magát. Kártyázott is otthonos körben időtöltő játékokat, de pénz­kockáztató és lélektorzító hazárdjátékokban sohasem vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom