Református Kollégium, Kolozsvár, 1910

I.

Iskolai évet megnyitó ima.

Irta és 1910. szept. 4-én elmondotta Tárkányi György vallástanár.

Hozzád esedezünk, vedd füledbe a mi könyörgésünket, hallgasd meg imánkat, oh felséges Üfymi kegyes Istenünk, halld meg imánkat, amikor, itne, egy új munkaév kezdetén megalázva előtted szivünket, hozzád esedezünk segedelmedért és áldásodért.

A bizonytalan jövő kétségei, aggodalmai között kire néznénk másra, ki reményt önthetne szivünkbe, kibe vethetnék bi- zodalmunkat másba, ha nem beléd, oh erős, mindenható Isten, aki lényeddel, a te szeretetednek leikével betöltőd a mennyet és a földet, megtarthatsz és elveszíthetsz, végtelen bölcseség- gel mindent megcselekedhetsz feljebb, hogy nem mint elménkbe befogadhatnék.

Oh bizony, reád néznek mindenek, te vagy a forrása minden áldásnak, tőled száll le ránk minden jó adomány és tökéletes ajándék; tőled, egyedül tőled várjuk azért munkánk sikerét, előmenetelünket, boldogulásunkat. Oh, szálljon reánk szent egeidből megsegítő, áldást adó, jóra vezérlő kegyelmed; szálljon reánk a te szent lelked, az igazságnak, világosságnak, szentségnek lelke.

Oh, szálljon reánk a te szent lelked, hogy áthatva a lélektől, járjunk azoknak nyomdokain, akik lakói, munkásai voltak előttünk évszázadokon át e szent hajléknak.

Hadd kövessük az előttünk járó nemzedékeket a munka szeretetében, a meg nem lankadó igyekezetben, a minden akadályon győzni tudó erős elhatározásokban. Hadd járjunk az