Református Kollégium, Kolozsvár, 1910

29 Negyedik ellenvetés az, hogy a történelemben rendkívül nagy szerepe jut a véletlennek, azaz az olyan eseményeknek, amelyek a már irányt vett társadalmi életet kívülről, váratlanul megzavarják. Egy tatárjárás merő véletlen a magyar nemzetre nézve; azt nem a nemzet idézte föl s csak véletlenül, helyzeté­nél fogva volt kitéve neki. Mégis döntően hatott a nemzet fej­lődésére: a magyar kormányzati, közigazgatási és birtokpoliti­kának más irányt adott. Ily példát ezrivel szolgáltat a világtör­ténelem. De ezrivel szolgáltat a természet is. Ilyen értelemben a természetben is van véletlen. A tölgyfára nézve véletlen a villámcsapás, a hangyabolyra a belegázoló ember, az akácfára nézve a kertész ollója stb. stb. Azért mégis van természeti tör­vény. A felhozott ellenvetés mégis helyes azért, mert magyará­zatát adja annak, hogy a társadalom jövő eseményeit miért nem lehet megjövendölni. Azért, amiért nem lehet a jövő évi termést, egy esetleges pestisjárványt vagy a Tisza kiöntését. Nordau, aki olyan szenvedélyesen támadja a történettudományt, sok igazságtalan vádja között talán egyben sem olyan igazságtalan, mint abban, amelyben a történelmet azért Ítéli el, amiért nem tud jóslatokat mondani. Vájjon az egyetlen asztronómiát kivéve melyik tudomány tudja az évek múlva bekövetkező eseménye­ket biztosan megmondani? Egyik sem és pedig azért nem, mert a természetben hatást kifejthető összes erőket és azok hatási irányát egyszerre és minden percben ismerni kellene, hogy minden bekövetkezhető eseményre el lehessen készülve az em­ber. Ez pedig lehetetlenség. Ezért nemcsak a társadalmi, de a természeti életben is mindig lesznek reánk nézve véletlen ese­mények s jósolni a tudományok sohasem fognak. A fölsorolásunkban ötödiknek vett ellenvetést éppen a szociológusoknak egy iskolája tette. Ez az iskola nem a múlt, hanem kizárólog a jelen tényeiből akarja elvonni a szociológia törvényeit. A történeti tudást tehát már fényeinek megbízhatat­lansága miatt is feleslegesnek mondja a szociológia szempont­jából. Itt azonban nem lehet egyébről szó, mint a történelem fogalmának téves értelmezéséről. A történelem a múlt jelensé­geiből áll. De hát mi az a múlt? És mi az a jelen? A múlt az ese­mények szinte végtelen láncolata egészen a mai napig, egészen a mostani percig, a jelen pedig csak egy pillanat, egy kis, vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom