Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
27 tosabbak. Mert csak a kútfő-irodalomban teljesen járatlan ember mondhatja azt, hogy a história a XIX. századig nem volt egyéb a háborúk elbeszélésénél. A szociológiára nézve fontos jelenségek azok, amelyek a társadalomra nézve fontosak, annak mintegy keretei. Hogy mi fontos egy társadalomnak, legyen az törzs, állam, város, nemzet vagy bármi, azt a régiek is éppen úgy megérezték, mint mi s egészen természetes, hogy elsősorban ezeket jegyezték föl. így a régi följegyzésekben legtöbbször megtaláljuk a törvényeket, úgy az állami, mint a magánéletre vonatkozókat; a társadalmi élet szokásait; az állami intézményeket és kormányformákat; a vallást; a gazdasági viszonyokat; az irodalmat és művészetet; az osztályharcokat és a háborúkat stb. stb. s ezek mellett a szereplő egyének jellemrajzát. Sőt még — aminek hiányát Nordau olyan zokon veszi a történetíróktól — a természeti viszonyoknak az emberre való befolyását is. A szociológia valóban éppen ezekre a jelenségekre a legkiváncsibb, hiszen eddig a legnagyobb, legrendszeresebb és úgyszólván alapvető szociológiai mű, a Spencer Herberté, mind ezeket a kérdéseket tárgyalja. Még a háborúk folytonos előtérbe helyezését sem kell olyan nagy hibának látni, mert hiszen ezek is a műit társadalmak törvényszerű jelenségei voltak. Próbálja valaki megérteni Róma történetét Róma háborúi nélkül. Azért igazság marad az, hogy sok fontos adat maradt följegyzés nélkül, amire a szociológiának szüksége lenne. De korántsem annyi, hogy a szocilógiát lehetetlenné tegye. „A tudomány lehet hézagos, tökéletlen; csak valótlanságot ne vegyen föl magába“ — mondja Fauler Gyula. A harmadik ellenvetést azok teszik, akik az egyén lélektanának eddig még meg nem oldott kérdései miatt aggodalmas- kodnak. A társadalmakat egyének alkotják, akiknek értelmi, érzelmi megnyilatkozása, akarata befoly a társadalmi jelenségek nyilvánulásaira. így aztán a társadalmi jelenségek elemzése reá vezet a pszikológia kérdéseire, egészen a legvégsőbb problémákig, minő pld. az akaratszabadság meg nem oldott nagy kérdése. Ez pedig nemcsak azért baj a szociológiára nézve, mert megoldatlan, vagy megoldhatatlan rejtélyekkel kerül szembe, hanem azért is, mert a múlt emberek cselekedeteinek lelki indokai adatok hiányában kiíürkészhetetlenek, vagy legalább is hipotétikusak.
