Református Kollégium, Kolozsvár, 1910
19 hanem azért is, mert az emberiség minden életjelenségére kiterjed. Sem a politika, sem a műveltség, sem a gazdasági viszonyok kiilön-külön nem alkotnak egyetemes történelmet, csak együttesen. Mert a társadalmi élet, amelynek törvényeit keressük, az összes emberi életjelenségeknek, mint külön-külön erőknek eredője. — Es mégis az egyetemes történelem a legegyszerűbb. Ismeretanyaga, miképpen a mathematikának a tudományok között, a legnagyobb, de igazságainak száma a legkisebb, mert törvényeinek az egész emberiségre kiterjedő egyetemes érvénynyel kell bírniok. Az egyetemesből kiindulva egészen az egyediig haladva más-más szempontokat véve fel különféle módon lehet fölépíteni a történettudomány hierarkiáját . Ha pld. földrajzi szempontot veszünk kiindulásul, lehet beszélni egy földrész történetéről s az abból mint tapasztalati anyagból elvont tudományról, annak a földrésznek szociológiájáról. Ez azon természeti törvényeket foglalná össze, amelyek szerint azon a földrészen kifejlett és élt az emberi társadalom. Európa szociológiája annyiban mutatna más törvényeket, mint pld. Ázsia szociológiája, amennyiben a két földrész története egymástól eltérő jelenségeket mutat. De mindenikre érvényesek az általános szociológia törvényei. Tehát egy földrész szociológiája bonyolultabb, mert kevésbbé általános, de története egyszerűbb, mert anyaga kisebb, mint az egyetemes emberiségé. így lehet szó egy ország, egy vidék, egy város stb. stb. történelméről és az abból elvont szociológiáról. Elmehetünk a legkisebb területi egységig, amelyen az embernek valamilyen társadalma kialakult. Amint szűkebb lesz a tér, kisebb lesz a történet anyaga, de bővebb és kevésbbé általános jellegű a szociológiája. Ha ez a földrajzi (területi) szempont vezet a történettudomány rendszerének felépítésénél, akkor a szociológiában elvont eredményeknek is ilyen földrajzi jellegük lesz. Ha a mostani Magyarországot alkotó terület egész történetét vesszük ismeret- anyagnak, tehát minden eddig rajta élt és még felkutatható emberi társadalom múltját, akkor az abból elvont szociológia legfő- képen arra a kérdésre ad feleletet, hogy az itteni földrajzi tényezők minő állandó befolyással vannak az itteni társadalom életére. Mert kutatva e földön élt társadalmak történetét, egész sereg igazságot fogunk találni, mely igaz a pannonokra, dákokra, ró2*
