Református Kollégium, Kolozsvár, 1908

11 A szabad vizsgálódás megindult és eredményei tényleg át­alakították a világot. Avagy mit gondoltok, nincs köze a reforma- tionak ahhoz, hogy Newton a világokat fenntartó csodálatos erőt a nehézkedésben megtalálta ; vagy hogy a London és New-York között levő több ezer kilométernyi tengeri utat a gőzhajó ma már egy nehány nap alatt megteszi ? Próbáljátok összehasonlítani a XIX. század tudásának és mesterségeinek eredményeit a reforma­tio előtti időkéivel s ha megkapjátok a külömbséget, ne sajnáljatok arra áldozni egy pár percet, hogy elgondolkozzatok a reformatio egyetemes jelentősége felett. * * * A középkor nem becsülte az egyén szabadságát, de nem becsülte munkáját sem. A lovag, aki rabló módjára támadt a más ember vagyonára, de aztán elment harczolni a szent sírért, esz­ményképe volt a keresztyén epibemek. A szerzetest pedig, aki egész életét ájtatos imádkozásban és semmittevő szemlélődésben töltötte el, valóságos szentnek tartották. A szegény parasztot, aki két keze munkájával fenntartotta magát, a kiváltságos rende­ket, az egyházat, az államot és a királyt is, — mélységesen meg­vetették. Azt hirdették róla, hogy az Isten rendelte őt a szolga­ságra. A munkás paraszt századokon keresztül tűrte némán az elnyomatást, de az újkor elején, a reformatio századában őt is kezdte átborzongatni a korszak öntudatra ébresztő szellője. Egy­mást érik a parasztlázadások. A franczia, azután a magyar, majd a német parasztság százezrivel támad föl és tör reá elnyomóira. Elfojtják, csúfosan vérbe fullasztják a pórok szabadságharczait; hogy mily nehezen akart engedni a középkor sok százados vastag jege az újkor melegebb áramlatának, semmisem bizonyítja jobban mint az, hogy Luther is a legvéresebb boszúra szólította föl a német fejedelmeket. Pedig akaratlanul is ő adta a fegyvert a pa­rasztság kezébe s nem is lehetett ezt többet kicsikarni soha. A jobbágy érezni kezdette, hogy ő a fenntartója az államnak ; meg­értette, hogy a munka, melyet ő végez, van olyan becses, mint a melyet az országnagyok és a királyok végeznek. És hiában volt min­den elnyomás, a reformatio szelleme, ha későn is, de ezen a téren is diadalmaskodott. A franczia forradalom a reformatio mun­káját tetőzte be, a franczia forradalom jelszavai: a szabadság, egyen­lőség, testvériség, a reformatio jelszavai voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom