Református Kollégium, Kolozsvár, 1907
7 Az iskolai év megnyitásának ünnepélyes perceiben az alkoholizmusról kívánok szólani az ifjúsághoz. Dicsekedéssel szoktuk emlegetni, hogy az Isten képére teremtett ember, a teremtés koronája ; ritkán eszmélünk arra, hogy a teremtés koronája igen sokszor önmagának legnagyobb ellensége. E tekintetben nem sok a különbség a társadalom müveit és műveletlen rétegei között. Az alkohol értékes fölfedezés volt a középkorban. Orvosszerül használták. Századok múlva élvezeti, kábító cikké avatták az emberek, szegények és gazdagok. Gyermekkoromban még általános szokás volt a szegény néprétegek között a bölcsőben ringatott s még nagyobb gyermekeket is pálinkás kenyérrel kielégítni, alvásra kábítni. Ez volt az alapja a későbbi pálinka-kórságnak, mely szörnyű módon terjedt és elfajult nemcsak korcsmákban, hanem a házi tűzhelynél is. Még jól emlékszem arra a szegény emberre, ki csekély keresményéből 50 literes hordó pálinkát vásárolt, a hordót a mestergerendára kötötte, csapra ütötte, a hordó alá hálót kötött, aztán belefeküdt úgy, hogy szája a csap alá jútott, a csapot megeresztette s úgy itta a pálinkát, inig jól lakott vele. Ekkor a csapot elzárta, elaludt s mikor felébredt újból kezdte. A tudósok sem menekültek ilyen forma tévedéstől. Nem nagyon rég volt, mikor az orvosok nagy része melegen ajánlotta a cognacot, pezsgőt, erős borokat, sőt rendelte is. A társadalom müveit, előkelő rétege annyira fölkarolta a cognac s ezen kivül a legégetőbb szeszes italok élvezetét, hogy lenézte azt a családot, mely nem tartott ilyeneket s nem kedveskedett vele. Tetőpontra hágott az elfajulás akkor, mikor az a hit kapott lábra, hogy ebéd után előmozdítják az emésztést a legerősebb szeszes italok. Oda jutottak sokan, hogy étvágygerjesztőül pálinkát ittak evés előtt, emésztés coljából pedig evés után. Tönkre tették azt a szervüket, mely nélkül a testet táplálni lehetetlen. Az orvosok már kijózanodtak e tévedésből, de a társadalom nem. , Az újkori államgazdaságnak szomorú eltévelyedése a szeszadó bérbeadása. Egyedül az állam jogosult a bérbeadásra. És az államok annál vigabban, könnyebben osztogatták az árusítás engedélyét, minél nagyobb volt a jövedelem. A minő arányban fokozódott az elárusítás, a jövedelem, azon arányban csenevészedett a nép testben, lélekben ; kétszerannyira növekedett az alkohol ál
