Református Kollégium, Kolozsvár, 1907

XIII.

Az iskolai év bezárása és emlékezés dr. Bartók György püspökre.

1. Iskolai évet bezáró ima.

Irta és 1908 junius 22-én a néhai dr. Bartók György püspök emlékünnepével kapcsolatos évzáró ünnepen elmondotta Tárkányi György vallástanár.

Mennyben lakó jó Istenünk, gondviselő édes Atyánk! Munkánk végeztével összegyűltünk itt hívó szavadra: „Szenteljétek fel magatokat és jöjjetek el áldozatra.“ Megszentelődött érzelmekkel összegyűltünk ime, s keblünk szentélyében felgyújtva az imádkozás tüzét, áldozunk neked hálaadással és magasztalással, óh örökké való, hogy gondviselésednek, atyai kegyelmednek bizonyságává tetted elmúlt esztendőnket is.

Áldunk téged, jó Istenünk, kegyelmed gazdag ajándékaiért. Áldunk téged az életért, amely oly édes nekünk és amelyben olyan jó a mi szemeinkkel nézni a napot. Áldunk téged a gyermekévek vidám, derűs napjaiért, a melyekben csupa napsütött róna, csupa tündérkert az élet, melynek könnyű szívvel kergetjük színes szárnyú lepkéit, ártatlan örömeit. Áldunk téged az ifjúság gondtalan boldog éveiért, a fényes álmokért, rózsás reményekért, a mik bűbájos színben rajzolják elénk jövendőnk képét. Áldunk téged a fényes, fenséges eszményekért, amik megragadják, lángra gyújtják lelkünket, nemes elhatározásokra buzdítanak, hogy lemondva a múló perc hivó, csábitó gyönyöreiről, a jövendő álmodott boldogságáért tudjunk örömmel, lelkesedéssel munkálkodni, eszményeink követésében futni és nem fáradni el, járni és nem lankadni meg. Áldunk, oh áldunk téged minden testi és lelki ajándékaidért, az erőért és egészségért, áldunk téged, hogy