Református Kollégium, Kolozsvár, 1906
XXIV de szeretettel, lélekkel, tisztán, világosan, röviden, de mindent magába foglalva. Mélyen t. közönség! Ezen nagyhírű koll. ezt a két örök törvényt 300 esztendőn keresztül híven megtartotta. Éppen azért az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület és annak kolozsvári köre nevében mint egyúttal igen buzgó munkatársunkat, a kolozsvári koll. tanári karát és annak tanuló ifjúságát, egész Elöljáróságát a legmélyebb tisztelettel üdvözlöm és az Egyesület nevében is szívemből kívánom, hogy ez a nagyhírű intézet éljen, növekedjék, virágozzék még jövendő századokon át! Répay Dániel. Mélt. Eőgondnok úr! Mélyen t. közönség! A helybeli állami tanítóképző intézet nevében szeretettel üdvözlöm alapításának 3 százados évfordulójának alkalmából e nagy múltú kollégiumot, üdvözlöm mostani Elöljáróságát, tanári testületét és nemes ifjúságát ; és őszintén kívánom, hogy neveljen ez az iskola sok oly korát magasan felülhaladó, nemes eszmékért oly önfeláldozó lelkesedéssel harczoló férfiakat e hazának, amilyen volt egykori nagyhírű tanára, nekünk tanítóknak is ragyogó mintaképünk: Apáczai Cseri János. Az ő szelleme jelöljön irányt, adjon életet, fényt, dicsőséget ennek a kollégiumnak ez után is időtlen időkig! Kovács Béla. Mélt. Főgondnok úr! Mélyen tisztelt kollégiumi Elöljáróság! Ahhoz a díszes virágcsokorhoz, mely színeiben, szépségeiben gazdag, méreteiben hatalmas; melyet az előttem elhangzott üdvözlő beszédek úgy varázsoltak lelki szemeink elé a szív melegségével, a magasan szárnyaló lélek mindent átfogó, formáló erejével, mint a hogy csak a májusi verófényes tavasz fakaszthatja legszebb virágait; én is elhoztam egy 37 év óta fennálló, zajtalanul munkálkodó intézet testületének, a királyi állami tanítónőképző tanári karának igénytelen, szerény virágát. Intézetünk a református kollégiumot a végelemzésben egy irány felé törekvő közös munkálkodásban azzal a melegséggel, igaz örömmel üdvözli, mint szerető testvér a testvért. A kollégium működésének méltányolásánál ismétlésekbe nem bocsátkozom ; csak egy észrevételt vagyok bátor kiemelni. Azt t. i., hogy valóban nagy és jelentőségteljes emberi alkotás nálunk csak az lehet, mely magasabb czélokat szolgáló,