Református Kollégium, Kolozsvár, 1903

— 21

Berthelot 1884 -85-ben végzett kísérleteitől kezdve a bizonytalanság mind jobban tűnik. Berthelot kimutatja, hogy maga a talaj idők folytán szaporítja a kötött N-t, míg ha 100°-nál sterilisálta előbb az edényeket, melyben különböző talajnemeket tartott és csak szűrt levegő hatásának tette ki, a N. megkötése elmarad. Tapasztalta azt is, hogy a N. megkötése legjobban bizonyos fokú nedvesség és hőmérsék és szerves táplálék mellett megy.

E feltételek: nedvesség, táplálék, határozott fokú hőmérséklet^ szükséges voltából arra kell következtetni, hogy a levegő N-ja megkötését élő microorganismusok okozzák.

Berthelot-val egy időben 1886-ban egy német tudós, Hellriegel húsz évi kutatása eredményéül közli, hogy előbb meleg útján sterilizált talajban nevelt pillangós növények (pl. hüvelyes veteményeink) N. táplálék hiányában meg nem élnek, míg a szabad földből a megfelelő növény mellől vett nehány szemecske hozzáadása után a már Boussignault által észlelt gumócskák jelennek meg a le- guminosák gyökerein s akkor a levegő N-jábóI pompásan fejlődnek tovább. E tüneményt microorganismusok megtelepedése idézi elő. 1888-tól kezdve Willfarth-tal együtt folytatja Hellriegel kísérleteit; kiderítik, hogy a gyökérgümők és^a levegő nitrogeniumának megkötése közt egyenes viszony van, tehát bizonyos leguminosák (p. o. borsó, paszuly, lóhere, luczerna, lencse, baltacím) vagy talán_ mindenik a gyökereikben élő bacteriumok segítségével a levegő N-jából táplálkoznak.

Berthelot sem hagyta abban kísérleteit a talaj N. kötő képessége felől. Ez sem mondható jelentéktelennek s nevezetes az az eredmény, hogy a talaj bacteriumai által megkötött N-t algák és a magasabb rendű növények is felveszik.

A Hellriegel és Willfarth felfedezéseit a mezőgazda- sági kísérleti állomásokon mindenütt megerősítették. Széles körben indultak meg a kísérletek, hogy az újonnan megállapított tényekből gyakorlati hasznot is húzzon az emberiség. E közben kiterjedt a vizsgálók figyelme a gumó