Református Kollégium, Kolozsvár, 1903

1848 49-dik évi szabadságharcz: után, az óriási veszte­ségek és pusztulás enyhítésére, nyert intézetünk nagyobb alapítványokat, hogy meg lehessen menteni a bezárástól; addig a lefolyt 45 év alatt, majdnem minden évben ál­doztak fő.uraink s hitsorsosaink tehetősebb tagjai kisebb nagyobb alapítványokat a szegény, jó tanulók fölsegíté­sére. Ez áldozatoknak köszönhette egyházunk, hogy a sze­gény, jó tanulók menedéket, támogatást találtak intézetünk kebelén és soha, egyetlen jóravaló ifjú sem kényszerült félbehagyni tanulását. Az áldozatkészségnek ez a nemes vonása most is él közönségünkben. A lefolyt iskolai év elején, szeptember elsején kelt Wass Béla gr. és Wass Béláné grófné, szül. Bánffy Ráchel bárónő alapító levele. Néhai szeretett, kedves fiók, Albert emlékére 10,000 K. tízezer K. alapítványt tettek collegiumunk javára, nemcsak azért, hogy a drága halott emlékét megörökítsék, hanem azért is, hogy csekély erejöktől telhető eszközökkel előse­gítsék a kolozsvári ev. ref. collegiuinot magasrendű fel­adata teljesítésében,' hogy neveljen hazafiságban, egyházias érzületben erős, férfias jellemben olyan szilárd ifjakat, mint az volt, kinek emlékét ez alapítvány megörökíti. Az alapítvány czime: Czegei gróf Wass Albert ala­pítványa. Az alapítvány czélja az, hogy a kolozsvári ev. ref. collegiumban tanuló két ifjú élelmezése költségeit fedezze, úgyszintén ruha- és könyvszükségleteit is. Az alapítvány javadalmából részesítendő ifjú legyen ev. ref. vallású, ma­gyar, szegény sorsú, jó tanuló, jó magaviseletű, különö­sen pedig jellemes, becsületes. ha az alapítvány javadalmát élvező ifjak közűi vala­melyik időközben hanyag, rossz tanuló lesz, veszítse el a javadalmat; de ha érdemes reá, élvezze addig évről-évre, míg növendéke a collegiumnak. A másik alapító levél 1904. márcz. 28-án kelt. — Szacsvay Sándor, collegiumunk nagy érdemű gondnoka, azzal az egyszerű megjegyzéssel, hogy gondnokságának valami emléke maradjon, 4000 koronás alapítványt tett, — 129 — 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom